"Szerintem annak az oka hogy az arab térségben lévő országok elmaradottabbak azért az iskolázatlanság a felelős."
Kedves byers!
Ez nyilván így van. Bár evvel szerintem nem túl sok mindent magyaráztunk meg, hiszen a kérdés éppen az, miért alakult ki ez az iskolázottság beli különbség.
Annál is inkább ez a kérdés az arab országokban, ahol Az Abbaszida kalifátus központi helyein a XIII. századra 90% körül volt az írástudók aránya, de az Oszmánok alatt is, 70-80%-os volt az arány. (Tehát jobb, mint a korabeli európai országokban)
1. Az első, és a kultúra belső fejlődéséből, (vagy éppen stagnálásából) következő dolog, hogy az Abbaszida korhoz képest az oszmán időszak alatt már megfigyelhető egy hanyatlás. Szvsz, lehet, hogy az írástudók arányának csökkenése arányaiban kisebb az Abbaszida-török kor között (kb. 10%), mint később, az oszmán birodalom és a gyarmati/protektorátusi rendszer között (akár 40% csökkenés egy-három emberöltő alatt !!!!), mégis, szerintem az első jelenség fontosabb.
A második ugyanis egyértelműen egy külső hatás következménye. A helyzet ugyanis az volt, hogy az angol, francia gyarmati, protektorátus közigazgatás nyelve nem az arab, hanem a francia, vagy angol lett. (ez kiterjedt a magánjogi szerződések területére is)
Magyarán az történt, hogy a helyi lakosok által ismert írás, az arab betűs írás elvesztette funkciójának nagy részét, és lényegében a vallási iratok területére szorult vissza. Ilyen módon egy elit nélküli (hiszen a gyarmati elitet a nem arabok alkották) arab társadalomban az arab írás-ovasás tudása, az esetek többségében funkcióját vesztette.
Evvel az új közigazgatási nyelv, az angol, vagy francia alapvetően idegen volt az ott élők számára, ráadásul a korábbi iskolahálózat, a medreszék szétverésével, párhuzamosan nem alakult ki egy új, gyarmati fenntartású iskolarendszer. (Vagy csak szűk körben terjedt el)
Bármilyen súlyos is volt azonban a gyarmatosítás, pl. az írástudásra való hatása, szvsz alapvetően csak egy következmény volt. Ugyanis az írástudók száma, bár sokkal lassab mértékben, de korábban is folyamatosan csökkent. (Ergo maga a társadalom, minden külső beavatkozás nélkül hanyatlott).
Az is a hanyatlásról árulkodó jelenség, hogy az arab társadalmakban-kulturában egy néhány emberöltös gyarmatosítás (pl. az olvasástudás területén) ilyen pusztítást volt képes kifejteni. Egyszerűen, ezek a társadalmak mintha elvesztették volna az önvédelmi (és most nem fizikai, hanem kutlrális értelemben véve), és regenerációs képességeiket.
(Jó ellenpélda Mo. esete, ahol a német nyelvű adminisztráció bevezetése éppenhogy a magyar nyelvi kultura, irodalom, lvasástudás fejlődését váltotta ki.) |