|
|
 |
haliho
2004-09-30 09:19:32
|
552
|
Sziasztok!
Több mindent felvetettetek, néhány dologra engedelmetekkel reagálok. (Sajnos nincs ilyenkor elõttem, hogy pontosan ki írta, ha összekevernék valakiket, elnézést.)
Ikaljan azt írta, hogy az írástudás rendkívül magas volt a korai (VII-XII századi) muszlim társadalmakban. Ugyanakkor ez a magas írástudási arány együtt járt azzal, hogy fokozatosan megrekedt a fejlõdés. Ez számomra legalábbis megkérdõjelezi Byers kollega hozzászólását, amiben az írástudás elterjedésében látja a fejlõdés legfõbb zálogát, illetve annak hiánya a bajok okozója.
Az, hogy Európa a középkorban keresztény volt-e legalábbis vitatható. Szerintem abban az értelemben igen, ahogy Ikaljan felvetette, tehát a rómkat egyház önálló hatalomként jelent meg, tehát politikai játékos volt. (Lásd a pápaság és császárság harcát az elsõ ezredforduló táján.) Ugyanakkor lelki, teológiai értelemben nem volt keresztény, amit jól mutatott, hogy a fenenagy európai kereszténység törvényszerûen kitermelte a reformációt, ami éppen a keresztény Európa igényébõl táplálkozott. Tehát szvsz politikai értelemben beszélhetünk keresztény (ez elsõsorban - mint Ikaljan is rámutatott - az adott uralkodótól többé-kevésbé függetlent jelent) Európáról, spirituális értelemben már szvsz csak nagyonkorlátozottan, kérdõjelekkel áll meg ez a fogalom.
Én továbbra is úgy gondolom, hogy Európa és a muszlim világ egymás mellett - egyéni sajátosságokkal, de párhuzamosságokkal is - fejlõdött. Elég ha a mórokra utalok vagy a Török Birodalom Európa nem jelentéktelen részében való többszáz éves szereplésére. Számos kölcsönhatás is volt, a Földközi tenger egyik fele európai, a másik fele arab, muszlim - ezt el se lehetett volna kerülni. De közhely, hogy a csillagászat, matematika is jelentõsen fejlettebb volt egy idõben az iszlám országokban, mint Európában. Aztán a dolog valahol lelassult, megállt.... Eddig számomra Ikaljan felvetése nem meggyõzõ, hiszen azért az iszlám világ is felmutatott dinasztiákat, stabil államalakulatokat, lásd az OSzmán Birodalom, ami jó ideig ölég stabil vót, de tudtommal Egyiptomban is voltak hosszabb stabil idõszakok. Ugyanakkor pl az északolasz városállamok, vagy akár Burgundia, Flandria stb stabilitása sem volt olyan idillikus.
Érdekes párhuzam Ikaljané az észak-amerikai protestantizmus és az iszlám társadalmak közt. Érdekes, hogy megítélésem szerint az USA-ban a protestantizmus jelentõs társadalomformáló erõvé tudott válni a nélkül, hogy formális hatalmi hierarchiát épített volna ki. Ugyanez Ikaljan szerint valami okból nem sikerült az iszlám vallásnak. Miért?
Tehát számomra továbbra is áll a kérdés: miért rekedtek meg a muszlim államok? Bizonyításra szorul számomra, hogy a muszlim vallásnak itt nem volt (jelentõs!) szerepe ezügyben. (Elsõsorban azzal az igényével, hogy vallási alapon kívánt/kíván a társadalom szervezésébe beleszólni, konzerválva 1300 évvel ezelõtti társadalmi viszonyokat.)
Üdv:
haliho
|
|
A hozzászólás:
 |
byers
2004-09-30 01:48:29
|
551
|
"A nyugat a középkorban volt keresztény, most azmban nem az"
Szórol szóra ez a véleményem nekem is!!! |
|
Előzmény:
 |
_Kérdező
2004-09-30 00:05:05
|
548
|
Vigor,
Nem tudsz semmit!
Nyisd ki a szemed!
"Mondják, a modern Nyugat keresztény, ez azonban tévedés: a modern szemléletmód antikrisztusi, hiszen javíthatatlanul antireligiózus; antireligiózus, mert egy még átfogóbb értelemben antitradicionális; ez félreismerhetetlen jellegzetessége, és amit világra szül ugyanolyan, mint ő maga. Kétségtelen, hogy valami a kereszténységből átszivárog napjaink antikrisztusi civilizációjába; ez utóbbinak, saját zsargonját használva, még "leghaladóbb" képviselői is kénytelenek voltak, és kénytelenek mindmáig alávetni magukat akaratlanul és talán tudattalanul bizonyos közvetett keresztény hatásnak; legyen bármennyire radikális a múlttal való szakítás, sohasem lehet olyan tökéletes, hogy minden folytonosság megszakadjon. Mi több állítjuk, hogy mindaz, ami érték még felfedezhető a modern világban, a kereszténységből került ide, legfeljebb a kereszténységen keresztül, minthogy a kereszténység magával hozta a korábbi tradíciók teljes örökségét és életben tartotta azt mindaddig, amíg a helyzet Nyugaton azt lehetővé tette; látens lehetőségeket pedig még mindig tartalmaz. Ám él-e még valaki, akár a magukat keresztényeknek nevezők között, akinek érdembeli tudomása lenne manapság ezekről a lehetőségekről? Hol vannak azok a katolikusok, akik ismerik a felszínesen előadott doktrína mélyebb jelentéseit, és akik nem elégedve meg egy többé-kevésbé felszíni és inkább szentimentális, mint intelligens útba vetett hittel, valódi tudás birtokában a tradíciót sajátjuknak tudják? Lennie kell legalább néhány igaz férfiúnak, akiknek léte lenne a legnagyobb, s talán az egyetlen remény a Nyugat orvoslására; úgy tűnik azonban, hogy senki sincs már, akire számíthatnánk: de vajon csak, mint a nagy keleti bölcsek, valamifajta titokzatos menedékbe vonultak azok, akikről szólunk, vagy még ezt a reményt is végleg fel kell adnunk? Nyugat a középkorban volt keresztény, most azonban nem az; és ha valaki azt vetné fel ez ellen, hogy válhat még azzá, azt feleljük majd, hogy nincs ember, aki ezt nálunk jobban szeretné, hozzátéve, hogy ez még azelőtt elkövetkezhet, mielőtt mindaz, amit ma magunk körül látunk reményre serkenthetne. Ne legyen azonban senki, aki áltatja magát e téren: ha ennek meg kell történnie, a modern világnak végleg befellegzett!" René Guénon: A modern világ válsága

"A zászló azért zöld, magyarázta Hógolyó, mert Anglia zöld mezőit jelképezi, a pata és a szarv pedig az eljövendő Állatok Köztársaságát, amely akkor jön majd létre, ha az emberi fajt véglegesen megdöntötték. A zászlófelvonás után az állatok bevonultak a nagy pajtába, az úgynevezett Nagygyűlésre. Itt tervezték meg a következő hét munkáját, és határozati javaslatokat terjesztettek elő és vitattak meg. A határozatokat mindig a disznók terjesztették elő." George Orwell: Állatfarm
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|