|
|
 |
haliho
2004-09-30 09:33:32
|
554
|
Bocs, még egy dolog kimaradt:
Ergo arról van szó, hogy a közel-keleti társadalmak a XIII. századig felhalmozott kulturális tőke-előnye (huhú micsoda kifejezés :-)) az európai kulturával szemben egészen a XVII-XIX. századig megmaradt. (ugye attól függ, mely szegmenseket nézzük) noha maga a fejlődés már jó 4-500 évvel korábban megállt.
Azért ezt valahogy alá kéne támasztanod szvsz. Mi a bánatot kell érteni ezen a kultúrális tõkeelõnyön? A XVII-XIX században miféle kultúrális fölénye volt a muszlim világnak? Az én benyomásom szerint ez jóval hamarabb elolvadt.
Lehet különben (sõt valószínû, sõt ezt nem is bánom), hogy engem nagyon megfertõzött az európai kultúra, de miféle kultúra (sõt kutlúrfölény) az, amelyben megállt a fejlõdés!? A fejlõdés, fejlõdõképesség számomra a kultúra egy nagyon fontos vonása! (Vesd össze az élõ vizeket, folyókat, tavakat, a megrekedt Hol-tengerrel... Vagy az embert, aki - amikor megszûnik feljõdni - begyöpösödötté, szenilissé válik...)
Üdv:
haliho |
|
 |
Vigor
2004-09-29 22:47:46
|
545
|
Na, ez jó téma. Egy egész könyvet ki lehetne hozni belőle, "Az iszlám kultúrális felsőbbrendűsége" címmel. Gyanítom, az európai civilizáció összeroppanna az érveid súlya alatt.
A következő könyv címe lehetne, például "A kifinomult ausztrál bennszülött civilizáció és az angolszász gyarmatosítók barbarizmusa", ahol bebizonyíthatnád, hogy az a fent említett benszülöttek sokkal magasabb civilizációs fokon álltak, mint az angolok, mivel nekik volt bumerángjuk, az angoloknak meg nem.
|
|
A hozzászólás:
 |
ikaljan
2004-09-29 17:00:09
|
544
|
Mielőtt a gyaratosítás, beavatkozás, stb. részbe kezdenék, egy másik téma:
Szóval ahogy kivetted, te párhuzamos fejlődésként fogod fel az iszlám és az európai kultúra egymásmellettélését, aminél egy idő után az egyik kultura "elszaladt" a másik meg megrekedt.
Én egy picit másként látom a dolgokat. Szval én azt látom, hogy az iszlám, mint kultura a VII. századtól valami félelmetesen gyors fejlődést produkált. (hasonlót Európa XIX. sz-i fejlődéséhez). Ez a fejlődés, részben részben az előbb felvázolt tendenciának (és még sok mindennek) köszönhetően folyamatosan lassult, és lényegében a XII-XIII. század tájékán, már valamiféle stagnáláshoz közeli állapotba került (a stagnálás nyilván nem a társadalom minden szegmenségben egyszerre következett be, szóval itt nem az évszám a lényeges, hanem maga a tendencia)
Csakhogy a mindennapi élet területén az ez idő alatt felhalmozott előny többek között Európával szemben olyan nagy mértékű volt, hogy az adott kultúrában ezt nem érzékelték válságnak, így nem éreztek indíttatást a reformra (néhány dolog, ennek szemléltetésére: alfabetizmus abbaszida korban 90% körüli, de még az oszmánok alatt is 70-80%. közfürdők, kórházi ellátórendszer stb. stb., csomó olyan dolog, ami Európában a csak a XVIII-XIXI. században kezdett elterjedni.
Ergo arról van szó, hogy a közel-keleti társadalmak a XIII. századig felhalmozott kulturális tőke-előnye (huhú micsoda kifejezés :-)) az európai kulturával szemben egészen a XVII-XIX. századig megmaradt. (ugye attól függ, mely szegmenseket nézzük) noha maga a fejlődés már jó 4-500 évvel korábban megállt.
Amikor viszont átfordult ez az egyensúly, és a közel-keleti népek számára nyilvánvaló lett, hogy többé már nemhogy nincs meg az a kulturális fölény, amit a nyugattal szemben lveztek, de kifejezetten hátrányba kerültek (Napoleon egyiptomi hadjárata), azonnal számos reformelképzelés, mozgolódás indult meg.
No de erről majd később
|
|
Előzmény:
 |
haliho
2004-09-29 15:23:03
|
542
|
Szia Ikaljan!
1. Kösz, hogy belekezdtél.
(Zárójelben: A kiinduló helyzetértékeléseddel mindamellett nem értek egyet. Az, hogy itt ugye európai muszlimok és nem muszlimok szólnak elsõsorban hozzá, az természetesen igaz.
Mindamellett nem egy összehasonlítást megértem már az ide író magyar muszlimok részérõl, amelyekben az európai-keresztény hagyományt a muszlimmal összevetették a muszlim javára döntve el a kérdéseket (bezzeg Tuniszban, Egyiptomban, Iránban...). Gondolom, ha ebben az összefüggésben nem volt gond az általad felvetett információhiány, akkor a túlsó oldalt is meg lehet vizsgálni.
Ráadásul az elõzõ hozzászólásodban magad is tettél számos "ez köztudott" kezdetû általános megállapítást. Másrészt amennyire sikerült (pl általatok) megismerni a muszlim vallást , az határozottan állítható, hogy legalábbis törekvésében jóval inkább a társadsalom formálására, irányítására törekszik,mint a mai kereszténység. Tehát a társadalmak esetleges csõdjében is nagyobb a vallási elem felelõssége, mint a mai keresztény társadalmakban, ahol inkább az vethetõ fel, hogy az egyházak nagyrészt kivonultak a társadalom és politika alakításából.
Ugyanakkor az általad felvetett nagyhatalmi beavatkozási politika - megítélésem szerint - még kevésbé a valfil témája, itt a világpolitika, a nagyhatalmi erõviszonyok játszanak - sokszor vallástól függetlenül.
Még egy ellenérvem van a hatalmi beavatkozási politika, mint mentség ellen: az európai és egyéb társadalmak is állandóan ki voltak téve a nagyhatalmi beavatkozásoknak, Magyarországon elég azt hiszem Trianonra utalni, de az összes európai népnek megvoltak a maga trianonjai. Példa: a napóleoni háborút lezáró békerendszer 100 évre lényegében kiiktatta Lengyelországot. Ezeket valamilyen szinten fel tudta dolgozni a társadalom, megítélésem szerint ebbõl önmagában nem vezethetõ le egy szociológiai csõd. Itt is igaz valamelyest a "kihívás-válasz" képlet, mindenkit érnek kihívások, ha egy társadalom rosszul reagál, akkor belerögzül egy szerencsétlen állapotba.)
2. Érdekes számomra az indításod, de nem világos az összefüggés. Magad is utaltál rá, hogy ez nem speciálisan muszlim jelenség, Európa is ismerte a diktátor, az abszolút uralkodó fogalmát. Sõt szvsz az általad ismertetett idõszakban (VIII század), de még késõbb is igen sok példát lehetne erre hozni Európában is. (Nézzük meg, hogy akár egy-egy erdélyi fejedelem milyen önkényuralmi módszerekkel végzett az ellenfeleivel hol anyagi, hol politikai okokból, akár a XVI-XVII században, tehát jó hét-nyolcszáz évvel késõbb.) Sõt volt idõ a középkorban, amikor a muszlim társadalom szociológiailag jobban látszott produkálni az európai keresztény társadalmaknál.
Tehát a jó ideig tartó párhuzamos fejlõdés, amiben egy idõszakban a muszlim társadalamak akár elõnyben is voltak, miért alakult oda, hogy mára - általad is nyilvánvalónak nevezett módon - a muszlim társadalmak sok szempontból általános válságba kerültek? Van-e ebben szerinted szerepe a muszlim vallásnak? Ha nincs, akkor mi az ok? Ha van, akkor mi ez a szerep?
Üdv:
haliho
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|