|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2004-09-23 09:57:44
|
113
|
Erratum: egy kis diszgráfiás rohamom volt (van):
"sedneyi és a sedney-i formát" helyett
"sydneyi és a sydney-i formát" |
|
Előzmény:
 |
LvT
2004-09-23 09:54:35
|
112
|
Kedves Kis Ádám!
> Az is érdekelne, hogy a szótagképző mássalhangzót tartalmazó, egytagú helyneveket milyen hangrenddel kell ragozni? (Krken?)
Ez is környezetfüggő, mint az e+e :)) Számomra mivel ejtem a szótagképző msh.-kat, e szavak hangrendileg semlegesek. Mint ilyen, akár egy mondaton belül is váltakozhat a méky, ill. magas hangrendű illeszkedés, de talán gyakoribb a mély (mint a hangrendileg semleges szavak többsége esetén).
A feleségemen viszont megfigyeltem, hogy ezekben a szavakban "i"-betoldást ejt, tehát Krk = /krik/. Úgy vettem észre, ez a megoldás meglehetősen általános. Ha nem is i-vel, de e-vel, pl. Vrbas > illeszkedetlen Verbász. Ezt "tetézi", hogy a szlovén (és egyes nyugati horvát) nyelvjárásokban a magánhangzóértékű r csak látszólagos, mivel ejtésben már feloldódott [@r]-ré. Az [@] (azaz a svá) viszont magyar reprodukcióban /e/ vagy /ö/, amely szintén magas hangrendet indukál (bár az /e/ nem feltétlenül). Igy tehát Krkre = / krikre/, /kerkre/, /körkre/ (bár ez utóbbi téveszthető a Star Trek /körk/ kapitányával :))
Szégyen, de most nem jut eszembe olyan név, ahol az l szótagképző, így erre nem tudok tesztet felállítani, hogy magyarul milyen betoldás használódik. A szlovák stĺp > magyar oszlop példája itt telán mély hangrendre utal.
> Nem túlzás olyan mértékű idegennyelv-ismertet elvárni, hogy ezeket mindenki meg tudra oldani? Vagy elképzelhető minden ilyen változat szótárazása?
De, én a magam részéről egyformán elfogadhatónak tartom mindennapi használatban a sedneyi és a sedney-i formát. Aki viszont profi (pl. ujságíró stb.) az nézzen utána a dolgoknak: az ejtésnek és a javasolt írásmódnak. Ha ez utóbbi nincs, akkor az analógia alapján tudni kell legyártani. Az eredmény viszont eltérhet egy másik alkalmazó megoldásától: szerintem ez benne van a szabály elkent megfogalmazásában. (Az eltérés okaihoz: szvsz a német együttélés folytán az -ow végződés /ó/ ejtése nem feltétlenül minősül szokatlannak, ami átvihető az olyan angol nevekre is, mint Glasgow. Más: Vita tárgya lehet, hogy a Iaşi városnévnek -- ha már nem használjuk helyette a magyar Jászvásárt -- mi a magyar ejtése: /jas/ vagy /jasi/. Mert a szabály bemenetén nem az idegen -- "helyes" -- ejtést kell megadni, hanem a magyarost: ezért van Vernét és nem *Verne-(e)t. Én pl. /jasi/-nak ejtem, annak ellenére, hogy tisztában vagyok azzal, hogy ez "helytelen" betűejtés. Ekkor viszont kötőjel nélkül Iaşiba, mert ai ejtés /jasiba/ és nem /jazsba/.)
Apropó, Iaşi vs. Jászvásár. Én már tudom is mi legyen a Krk helyragos alakja: Veglián :)) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|