Keresés

Hogy jutottunk ide?

Megirta a Népszabadság kb fél éve:

A Honvédség létszáma akkor kb 45ezer fő volt.

Ebből a Minisztérium és háttérintézményiben kb 22ezer !!! fő dolgozott a maradék 23ezer a két vezérkarnál ( Fehérvár , Veszprém) és a csapatoknál.

(Sajna nem tudom melyik számban volt, de az adatok igy jelentek meg az újságban)

Nagy a létszám csökkenteni kell elsősorban a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél!-- Mondta egy reggel a rádió ! Gyakorlatilag ezután bezárták A pécsi szombathelyi, Szentkirályi , taszári , nagyoroszi  stb stb LAKTANYÁKAT a CSAPATOKNÁL!

A többinél meghúzták az állománytáblát, csökkenteni kellett a létszámot.

A minisztériumban ( ugye ahol koordinálják a leépítést) néhány helyet elvettek ugyan de magukkal csaknem szúrnak ki igy létrehoztak újakat a háttérintézmények kategóriájába tartozó szervezeteknél....

Igy nem kell csodálkozni , hogy lassan képtelen a honvédség jónéhány dolgot ellátni, köztük már a szolgálatokra pl.: Őr és ügyeletire nem jut ember. ( ha jut akkor a többi feladatra nem, mint ahogy irtam)

2004 szeptember:  Tegnap mondta a rádió hogy: Nagy a létszám csökkenteni kell elsősorban a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél....

Vajon most melyik csapatot zárják be?  :-/

Hogy konkrétan válaszoljak: Pl egy légvédelmi alakulatnál a fő feladat hogy objektumokat , erőműveket a levegőből vagy a földről rakétaoltalmazással védjenek meg tág határok között - 5-500 Km-ig. Ezeknél a csapatoknál már nem lehet elvárni , hogy a pilóták vagy a tüzérek ( rakéta) két felszállás vagy kiképzés között őrségbe járjanak. Plusz embereket fenntartani pl.: szerződéseseket erre a célra?? Ahhoz állománytábla kell plusz emberekkel amit a létszámcsökkentést jóváhagyók nagyon nem jó szemmel néznének a minisztériuman....

Kedves Galahed,

a számvetésed korrekt. A kérdéseim azonban továbbra is fent tartom:

- hogyan védi (őrzi) meg az országot az a fegyveres erő, amely béke körülmények között nem képes a saját objektumait, bázisait megvédeni (őrizni), legyen ennek akár a kis létszám, vagy a jelentős időigény az oka?

- más hadseregek miért képesek erre,  valószínüleg hasonló hátrányok elszenvedése árán is?

Végül, de nem utolsó sorban, hogyan juthattunk el ide??????

Üdv, Éhesló

PS.: A cselló és a takarítás nem magyar sajátosság, jó pár seregben ma is maga a katona és az egyébként a szervezeten belül erre hivatott alegységek végzik ezt a - mama által körbenyalt seggű ifjoncok számára kétségtelenül megterhelő és alantas - munkát.  És apáink, nagyapáink is magukra főztek és takarítottak (szemmel láthetóan nem pusztultak bele, és manapság már a kiképzésük is jobbnak tűnik....).

Egy másik magyarázat:

Ugye van a kiképzés, ami fontos pl. olyan helyeken ahol kezelnek vmi berendezést pl radar,  légvédelmi kütyük stb stb.. Ha itt egy őrszolgálat belép az az objektum nagyságától, az őrség fajtájától függően 10-20 de akár 30 fő is lehet.

Az őr megkezdi a felkészülést a szolgálatra ( a légierőnél igy van) délelott 11 kor, az őrpk-k kihallgatása du . tehát az első nap a kiképzés vagy munkavégzés szempontjából délelött 11 kor véget ért. a 2. nap reggeltől őrségben van és a 3. nap kb 9-11 óra között adják le a szolgálatot . Itt jön a kötelező pihenö aznapra. igy egy sima hétközbeni őrszolgálat 3 teljes napra kivon közel 30 főt a kiképzésből illetve a munkavégzésből. Hétvégén ez a szám már 4 !! nap a hétvége után járó szabadnap miatt. És itt jön be hogy ugye mindennapra kell őrség 30 főre addig is amig az egyik 30 fő felkészül, vagy a pihenőjét tölti vagy szabadnapon van. ez eddig kb 90-120 fő durván számolva akiket nem lehet addig kiképzésre küldeni , beültetni egy 24 órás eszközbe stb stb. Ennyi ember már nincs...

Az állománytáblákat már annyira lecsökkentették , hogy egy ember kiesése is gondot okozhat már...

Hát ezért alkalmaznak kft-ket Rt. ket....