|
|
 |
LvT
2004-09-04 23:16:35
|
264
|
Kedves varhelyif!
> Érdekes, hogy ez a város szó ilyen népszerű lett a Balkánon. Vajon miért tetszett meg nekik? (Talán mert még nem ismerték a city-t.)
Az európai értelemben vett városi kultúrát a magyarok közvetítették arrafelé. Az megállapítható, hogy a kifejezést három külön értelemben vették ák:
- egy az egyben a magyar kiterjesztett értelemben: ez a román és részben a szerb;
- a várat körülvevő városrészre, magyarul az óvárosra: ez a horvát, szlovén és albán;
- a török viszont az európai város, keresztyének által lakott negyed jelentésben használta.
A törökök mindenképpen "felelősök" abban, hogy a szó elterjedt és fentmaradt (nem kopott ki, mint más magyar középkori átadott szó), mivel a szláv óvárosok a török szempontjából keresztyén városnegyedek voltak, így mind a megszállók, mind a megszállottak használhatták.
> Össze lehetne gyűjteni azokat a szavakat, amiket más nyelvek vettek át a magyarból. A kocsi úgy tudom egy másik példa. Ha könyvet írnál ezekről a szavakról (szerintem lenne értelme), az hány oldalas lenne?
A kocsi a legismertebb és a leginkább elterjedt. De ha csak a közeli nyelveket vesszük, ill. azoknak a nyelvjárásait is, akkor eléggé terjedelmes lehet a lista. Egyébként már tkp. meg van írva, az Etymologusches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.) c. műben nem csak a magyar szavak etimológiája van megadva, hanem az is, hogy a magyarok ezt a szót kiknek adták tovább (alkalmasint miután maguk is kölcsönözték valakitől). csak végig kellene lapozni a művet, és kijegyzetelni...
Egyébként említettem Nova varoš eredeti nevét (ugyan lehagytam az ékezetet a Skender-pašin palankaról). Az ebben szereplő palanka 'mezőváros' is lehetne magyar jövevény, ui. a palánk magyarul 'palánkvár, palánkkal körülvett város' jelentésű volt, vö. Szeged belvárosának nevét -- ha elértettem a tájszólással kapcsolatos megjegyzésedet, akkor kötődésed is van ide. És az EWUng. fel is sorolja, hogy mi átadtuk ezt a a szót a nyelvjárási szerb palank, ill. román palanc(a) 'deszkakerítés, palánk' formájában. Azonban az esetünkben ez a szerb szó -a-ra végződik -- palanka -- és nem 'kerítés' a jelentése, így felvetődik, hogy ez a formája az olasz nyelvből -- palanca 'cölöp, vastag palló; cölöpsor, palánk; palánkkal megerősített település' -- ered. Ez tehát kétesélyes. |
|
A hozzászólás:
 |
varhelyif
2004-09-04 22:33:03
|
263
|
Kedves LvT!
Köszönöm a választ. Lenyűgöző volt, mint mindig.
Ez a calle.com is nagyon hasznos, meg is jegyeztem.
Érdekes, hogy ez a város szó ilyen népszerű lett a Balkánon. Vajon miért tetszett meg nekik? (Talán mert még nem ismerték a city-t.)
Össze lehetne gyűjteni azokat a szavakat, amiket más nyelvek vettek át a magyarból. A kocsi úgy tudom egy másik példa.
Ha könyvet írnál ezekről a szavakról (szerintem lenne értelme), az hány oldalas lenne? |
|
Előzmény:
 |
LvT
2004-09-04 20:41:42
|
261
|
Kedves varhelyif!
> Ki tudja, ez a városnév hogy került oda?
A magyar város szót több környélkbeli nyelv is átvette, így: szerb-horvát varoš ~ варош 'város', szlovén--kaj-horvát varaš 'ua.', román oraş 'ua.', albán varosh 'külváros; piaci városrész', oszmán-török varosş 'külváros, peremkerület'.
Ezekben a nyelvekban aztán "saját jogon", vagyis mint szerb, román stb. szó vált részévé településneveknek. Példák még: Kotor Varoš ~ Котор Варош Bosznia-Hercegovinában Banja Lukától 40 km-re DNy-ra <link2>, Varoš Selo ~ Варош Село (albánul Varosh) Koszovóban az albán határnál <link1>, Oraşul Stalin Brassó 1950-1960 között. És annál több balkáni város nak van varoš nevű városrésze, mint pl. a bulgár Ловеч ~ Lovecs <link3>, a dalmát Šibenik <link4>, ugyanígy a makedón Ohridnak <link5> stb., de még Isztanbulban is van egy ilyen negyed <link6>.
Nova Varoš eredeti neve egyébként Skender-pasina palanka, azaz szószerint 'Szkander-bég mezővárosa', mivel az ő alapításához kötik. A törökök aztán a XVI. sz.-ban Yeni Varoşnak 'új város'-nak nevezték el, annek tükörfordítása a szerb Nova Varoš ~ Нова Варош |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|