Keresés

amint az nyílván neked is kitûnt, az én példáimból ez nem mindíg igaz. A munkáltatónak a munkavállaló semmi más, mint erôforrás."

De nem mindegy milyen erőforrás!!! Úgy látom te abba a kategóriába tartozol, aki a munkavállalót csak kizsákmányolandó rabszolgaként tudja elképzelni - de szerencsére te nem vagy vállalkozó (legalábbis korábbi hozzászólásaidból ezt vettem ki).

A példámat pont ezért írtam le, hogy kivehető legyen a 2 mentalitás közötti különbség: az egyik mentalitás az alkalmazottak csak egy kihasználandó tárgynak tekinti, a másik pedig egy értékes munkaerőforrásnak, akinek a munkakörülményeit a lehető legoptimálisabbra kell beállítani - már amennyire a vállalkozás költségvetése engedi - de mivel ez a költségvetés a nyereségességtől függ, így ebben, vagyis a vállalkozás nyereségességében a munkavállaló is érdekelt.

Mondhatjuk ezt másképpen is (számomra az erőforrás nem szitok szó, én ugyanis nem a rendszreváltás előtti foxi-maxi egyetemen és nem is a rendszerváltás utáni csurkista-torgyánista-orbánista-kövérista néptribün szónoklatokon tanultam a gazdasági ismereteimet): az első esetben a vállalkozó rosszul gazdálkodik a humán erőforrásával és ezért alacsony lesz a nyereségessége (de inkább hamar csődbe fog menni), míg a második vállalkozó jól gazdálkodik a humán erőforrásával, így nagyobb termelékenységet és hozzáadott értéket képes előállítani, és így versenyképes marad.

"a munkaadó és a munkavállaló érdekei közösek."

amint az nyílván neked is kitûnt, az én példáimból ez nem mindíg igaz. A munkáltatónak a munkavállaló semmi más, mint erôforrás.

Ez olyan mint a fû és a birka. Persze a fûnek is érdeke a trágyázás, sôt a nyírás is (gazok ellen) és a birkának pedig kínos a fûben megbúvó vérszívó és a hegyi legelôre is hízni csapják ki mert ott jobb a fû minôsége.

De azért a pásztorra szükség van.

Nos, jelenleg a birkák dönthetik el, mit tegyen velük a pásztor :)))

A példám nem véletlenül egy országra szólt, azon belül is szűkíthető egyetlen városra, ahol az infrastruktúrális feltételek azonosak. Nem véletlenül választom külön, és hangsúlyozom külön-külön a fizikai és a humán infrastruktúra szerepét!

Mivel én a példámat arra hoztam fel, hogy cáfoljam azt a kijelentést, hogy itt a vállalkozó az elsődleges a munkavállaló meg le van k@kilv@. A példám erről szólt és nem másról. Erről, hogy a munkaadó és a munkavállaló érdekei közösek.

Az indiai példád ott sántít, hogy teljesen más mind az indiai infrastruktúra és mind a munkakultúra, mind a humán infrastruktúra, mint a magyar. Így ebből a szempontból nem lehet a kettőt összehasonlítani. Amennyiben a 2-öt mégis össze akarod egymással hasonlítani, akkor azt komplexen kell megtenned, ahol a különböző részeket egymással hasonlítod össze, beleértve az összefüggéseket is.

A költségtényezők nagyon fontosak. Minél nagyobb a hozzáadott érték és a termelékenység, annál kisebb hányad a bérköltség = annál kevésbé akar a munkaadó a béreken spórolni. Persze a magasabb hozzáadott érték előállításához és a magasabb termelékenységhez magasan fejlett infrastruktúra és technológia (technika+tudás) szükséges.

Ezek után már elkezdheted összehasonlítani a magyar helyzetet az indiaival. De előbb vizsgáld meg, hogy nincs-e különbség pl. a győri és bivalyröcsögai között különbség. Ugyanis még az országon belül sem egyenletes az infrastruktúrális fejlettség. Nem véletlenül, hogy hazánk GDP-nek több mint felét Bp+Győr+Szfvár városok állítják elő. Egy nyírségi kis faluba az elkövetkezendő jó pár éven belül biztos nem fog semmilyen magas hozzáadott értéket előállító cég megtelepedni. Ha akarna sem tudna, mert sem az infrastruktúrális feltételei nincsenek meg (persze ha a cég tud teleportálni, akkor tévedtem), sem az elégséges számú szakképzett munkaerő.

Mondjuk a szakképzett munkaerőnek Győr meg Fehérvár is hiányában van, de ott van elégséges munkásszálás (kapacitás) a szlovák/ukrán/BAZ megyéből áthozott munkavállalók számára + ez külön szervezett formában történik (vagyis a betelepülő vállalkozásnak ezzel nem kell foglalkoznia, mert mások szervezetten megcsinálják helyette a szakképzett munkások előteremtését). És akkor a fizikai infrastruktúrát nem is kezdetm még el részletezni.