Keresés

Részletes keresés

fehérfarkaska Creative Commons License 2004-09-03 12:13:04 182

"De ennak a három városnak a munkaerejét az egész ország adja össze...

 

Budapest közvetlen vonzáskörzete kb. 50 km sugarú, de az egész országból sokaln ingáznak ide.

 

Győrbe még a csallóközből, azaz a gúnyhatáron túlról is okan ingáznak."

 

Elolvastad a hozzászólásomat vagy már megint egyet gyomorból reagáltál - mont szoktad csinálva vala. Persze annak okait, hogy miért pont ez a 3 város már nem vizsgáltad. egyébként a 3 város munkaerőproblémáival és annak megoldásával kapcsolatban szó szerit ezt írtam (igaz, a végére és nem az első 3-4 sorba, lehet, hogy ezért nem olvastad el):

Mondjuk a szakképzett munkaerőnek Győr meg Fehérvár is hiányában van, de ott van elégséges munkásszálás (kapacitás) a szlovák/ukrán/BAZ megyéből áthozott munkavállalók számára + ez külön szervezett formában történik (vagyis a betelepülő vállalkozásnak ezzel nem kell foglalkoznia, mert mások szervezetten megcsinálják helyette a szakképzett munkások előteremtését). 

 

A hozzászólás:
dez1 Creative Commons License 2004-09-03 11:52:46 179

De ennak a három városnak a munkaerejét az egész ország adja össze...

 

Budapest közvetlen vonzáskörzete kb. 50 km sugarú, de az egész országból sokaln ingáznak ide.

 

Győrbe még a csallóközből, azaz a gúnyhatáron túlról is okan ingáznak.

Előzmény:
fehérfarkaska Creative Commons License 2004-09-03 11:48:17 178

A példám nem véletlenül egy országra szólt, azon belül is szűkíthető egyetlen városra, ahol az infrastruktúrális feltételek azonosak. Nem véletlenül választom külön, és hangsúlyozom külön-külön a fizikai és a humán infrastruktúra szerepét!

 

Mivel én a példámat arra hoztam fel, hogy cáfoljam azt a kijelentést, hogy itt a vállalkozó az elsődleges a munkavállaló meg le van k@kilv@. A példám erről szólt és nem másról. Erről, hogy a munkaadó és a munkavállaló érdekei közösek.

 

Az indiai példád ott sántít, hogy teljesen más mind az indiai infrastruktúra és mind a munkakultúra, mind a humán infrastruktúra, mint a magyar. Így ebből a szempontból nem lehet a kettőt összehasonlítani. Amennyiben a 2-öt mégis össze akarod egymással hasonlítani, akkor azt komplexen kell megtenned, ahol a különböző részeket egymással hasonlítod össze, beleértve az összefüggéseket is.

 

A költségtényezők nagyon fontosak. Minél nagyobb a hozzáadott érték és a termelékenység, annál kisebb hányad a bérköltség = annál kevésbé akar a munkaadó a béreken spórolni. Persze a magasabb hozzáadott érték előállításához és a magasabb termelékenységhez magasan fejlett infrastruktúra és technológia (technika+tudás) szükséges.

Ezek után már elkezdheted összehasonlítani a magyar helyzetet az indiaival. De előbb vizsgáld meg, hogy nincs-e különbség pl. a győri és bivalyröcsögai között különbség. Ugyanis még az országon belül sem egyenletes az infrastruktúrális fejlettség. Nem véletlenül, hogy hazánk GDP-nek több mint felét Bp+Győr+Szfvár városok állítják elő. Egy nyírségi kis faluba az elkövetkezendő jó pár éven belül biztos nem fog semmilyen magas hozzáadott értéket előállító cég megtelepedni. Ha akarna sem tudna, mert sem az infrastruktúrális feltételei nincsenek meg (persze ha a cég tud teleportálni, akkor tévedtem), sem az elégséges számú szakképzett munkaerő.

Mondjuk a szakképzett munkaerőnek Győr meg Fehérvár is hiányában van, de ott van elégséges munkásszálás (kapacitás) a szlovák/ukrán/BAZ megyéből áthozott munkavállalók számára + ez külön szervezett formában történik (vagyis a betelepülő vállalkozásnak ezzel nem kell foglalkoznia, mert mások szervezetten megcsinálják helyette a szakképzett munkások előteremtését). És akkor a fizikai infrastruktúrát nem is kezdetm még el részletezni.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!