A vállalkozó nem minden. De munkavállalók bére és munkakörülményeik a munkaadóik nyereségességétől függ és nem pedig a jóindulatától. Feltételezve, hogy becsületes vállalkozókról van szó.
Vagyis munkavállaló és munkaadó érdeke közös: minél jobban menjen a vállalkozás szekere.
A munkaadónak ehhez jól képzett és egészséges (az adott munkakörhöz szükség egészégre gondolok, mert pl fogyatékosok is mindenre egészségesek, csak ezt a magyar munkaadók közül eddig kevesen ismerték fel) munkaerőre van szüksége. Illetve szükséges még a munkaerő jóérzés, jó hangulati szintje, más néven lelki egészsége, lelki egyensúlya is. Vagyis a jó munkaadó olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket próbál teremteni, hogy a munkavállalói minél jobb hangulatú munkakörnyezetben dolgozhassanak.
Ebből is látható hogy a munkavállaló és a munkaadó egymásra van utalva: a munkaadó érdeke, hogy minél jobb fizikai és lelki állapotban dolgozzanak az alkamazottai - a munkavállaló érdeke pedig, hogy minél jobban menjen a vállalkozásnak, ahol dolgozik, mert minél több a vállalkozás nyeresége, annál magasabb lesz a bére, és annál többet tud a vállalkozás a munkakörülmények javítására fordítani.
Egy nagyon leegyszerűsített példa (mindkét mérnök szaktudása megegyezik):
1. egy mérnök 5 másik társával egy 60w-os izzó mellett egy vonalzóval és egy tussal meg ceruzával dolgozik a projekten egy 15m2 szobában napi 13 órát
2. egy másik mérnök meg a lagújabb tervezőszofverrel felszerelt laptoppal dolgozik és interneten meg mobilon keresztül tartja a kapcsolatot projekt többi tagjával (a projekt befejezésének időpontját tudják, a saját munkaidejüket pedig ennek tudatában maguk közösen határozzák meg), és csak akkor megy be a kényelmes és dizájnos irádába, amikor a munkatársaival személyesen akar konzultálni a projektről
Szerinted az 1-es vagy a 2-es munkakörülményeket biztosító vállalkozó/munkaadó lesz a sikeresebb? Egyértelmű, hogy a 2-es munkakörülményeket biztosító munkaadó lesz üzletileg sikeresebb.
Ezt a sarkított példát azért hoztam fel, mert azt mutatja, hogy a munkaadó és munkavállaló között a valóságban nincsen érdekellentét, hanem pont érdekközösség van: a közös érdekük, hogy ménél jobban menjen a vállalkozás szekere. Az egy másik kérdés, hogy Magyarországon hány vállalkozásnál lehet megtalálni ezt a munkakultúrát, hogy nálunk hány vállalkozó/munkaadó ismerte föl ezt? |