Keresés

Ja és  a múlkori megállapításod tévedés, a kvádok nem elődei és nem is rokonai a később betelepülő gót nyelvű keleti germán népeknek, nyelvileg és származásilag a markomannokkal és a szévekkel rokonok.

Na jó de mikor? Késő avar korban jó hogy alig voltak már gepida települések, de 568 előtt jó pár volt. Priszkosz a 601-ben szintén a Duna-Tisza közén találta a gepidákat. Itt megint az a szituáció adódik, hogy nem mindig lehet pontos határvonalat húzni a különböző keleti germán népek között, herulok, szkírek, gepidák, stb különböző csoportjai leginkább csak a krónikákban különülnek el élesen egymástól, régészetileg már kevésbé. Mellesleg  a múlkor még más véleményen voltál ebben a kérdésben.

Amúgy kvádoknak egy korábbi időszakra jellemző germán nép, akik a Felvidéken és az Északi-középhegység vidékén éltek, de nem a délebbi alföldi területen, megallapításod abból szempontból sem helytálló, hogy kvádokról a hun korban már nem beszélünk. Úgy tűnik kissé kevered az idősíkokat.

Hunok csak katonai táborokat létesítettek, hogy merre voltak pontosan arról keveset tudni, de lehetett akár Buda környékén is. A gepidákkal kapcsolatban viszont nincs teljesen igazad, törzsi területeik a Dunától keletre mindenfelé előfordultak, még 601-ben is ott éltek az Alföld déli részén nem is kevesen, ezt pontosan tudni. Legtovább persze Erdélyben maradtak fenn. Szlavóniában a gepidák mellett (vagy akár részben helyett) más germán népek is éltek, a források nem tudják egyértelműen elkülöníteni a keleti germán törzseket. Ez a térség már a kora avar korban gyorsan elszlávosodott.