Ha devizahitelről van szó, (és a kamatszint miatt azt tippelem ez CHF hitel lehet), akkor annak kamata minden bizonnyal úgy van megállípatva, hogy CHF Libor+2% vagy mondjuk, hogy EURIBOR+ 2,5%, vagy valami ilyesmi. A devizahitelek, szinte mindig változó kamatozásúak, és a kamatperiódus, általában 1-3 hónap, tehát ezeknél semmit sem lehet tenni a kamatváltozás kivédésére, de abban lehet bízni, hogy a CHF Libor kamat 0,25-1% belül marad mondjuk a következő 100 évben (mivel kb ezt tette az utóbbi 100-ban is), és az EUR kamat ugyan kissé hektikusabb, de mind az EUR libor, mind a nagyon hasonló EURIBOR kamatláb azért a 2-3% közötti sávban mozog, és hacsak az európai gazadság növekedése a mai szintet nagyságrendileg meg nem haladja, nem várható, hogy a kamatok kitörnének ebből a sávból.
Ha viszont támogatott forint hitelről van szó, akkor ott a kamatperiódus, és az ahhoz kapcsolódó feltételek az irányadók, ha aláírt hitelszerződésed van, akkor maximum előtörlesztéssel menekülhetsz egy esetleges kamatszintugrás esetén a kamanövekedéstől.
A devizahitelek valóban rejtenek árfolyamkockázatot, de korántsem akkorát, mint azt el kaarják velünk hiteteni. A népszerű termékből persze könnyű mumust csinálni.
Nézzünk inkább egy példát, ahol az árfolyamkockázat megbecsülhető:
Valaki szeretne mondjuk 16400e Ft hitelt. Beballag a bankba, és ott a CHF alapú hitelt ajánlják neki mondjuk CHF Libor+2,5%-os kamattal (kb 3%). A hitelbírálati kérelem beadásakor pont 164 Ft/CHF az árfolyam, tehát 100e CHF hitelt kér.
(a 164 Ft valahol jó közepes árfolyam, az utóbbi évek alapján)
Mindjárt keletkezik egy kis árfolyamkockázata, mert a hitelt majd a folyósítás napján érvényes árfolyamon fogják neki átváltani, és minden forint eltérés 100e Ft +/- jelent neki.
Tegyük föl, hogy mégis 164 Ft-on sikerül átváltani a hitelét, és mondjuk 10 év alatt egyenlő tőkerészletekben kell visszafizetnie, tehát havi törlesztőrészlete 833 CHF+kamat (ami 250-ről indul, és folyamatosan csökken) - az annuitásos hitel elterjedtebb, de a példa így szemléletesebb).
Tegyük most föl, hogy a forint meggyengül a CHF-hez képest mondjuk 6 Ft-ot, ami 170-os visszafizetéskori árfolyamot eredméynezne, ami CHF-nél már igen magasnak számít, csak ritkán fordul elő, igen gyengélkedő forintot jelent. Ez CHF-ként 6 Ft-ot jelent, tehát 6*833 Ft + kamat*6 Ft kockázatot, az első hónapban, tehát a legmagasabb törelsztőrészletnél is alig több, mint 6000 Ft-tal nőne a törlesztőrészlet, ami mintegy 178e Ft lenne. Persze, ha ez az állapot fennálna folyamatosan, az mintegy 3-4% veszteséget okozna, csakhogy iylen gyenge pozícióban várhatóan nem marad a forint, sőt könynen elképzelhető, hogy más időszakokban (mint pl. most is) a CHF inkább 156-161 forint körül lesz, és pontosan ellentétes irányú folyamat játszódik le, azaz a forintban kifejezett törlesztőrészlet valójában kisebb lesz.
Nyilván garancia semmire sincs, egy gazdasági összomlás a forintot is leértékelésbe kergetheti, de akkor a forint alapú hitelek kamata is megnőne, tehát a hosszútávú kockázatok hasonlóak. A rövidtávú kockázatokban van jelentős különbség, azt pedig mérsékelni lehet a következőképpen:
1. Már a hitelkérelem benyújtásánál figyeljünk, hogy azt minél gyengébb forintárfolyam mellett nyújtsuk be (így már akár a folyósításnál árfolyamnyereségünk keletkezik).
2. Akik tehetik, próbálkozzanak olyan mértékű hitelt felvenni, ami az adott bankban már egyedi árfolyamjegyzéssel vehető föl (általában 50-100e EUR és 100e CHF fölött), ezen is lehet egy kicsit keresni.
3. Ha a hitelt megkaptuk, ne kapkodjuk el a folyósítást, hanem várjunk ki egy gyenge forintállást, és azon a napon váltassuk át. (a mai árfolyamszintek mellett, 255-260 Ft/EUR és kb 165 Ft/CHF fölötti árfolyamok már mindenképpen nagyon kedvezőnek minősülnek)
4. A hosszú távú árfolyamkockázatok, mint mondtam forint alapú hiteleknél kamatkockázat formájában jelennnek meg és mértékük is hasonló, mégis talán javasolható, hogy ezen kockázatok kivédése miatt inkább csak 5-10 éves futamidőre vegyünk fel CHF hitelt. Az EUR hitelekre ez nem igaz, mivel várhatóan 5-10 éven belül Mo. az eurozónához fog tartozni, és ezzel ezen hitelek árfolyamkockázatat megszűnik. Mégis az EUR hiteleknél érdemes azt figyelembe venni, hogy az árfolyamrögzítéskor valószínűleg a sáv közepéhez a mainál jóval közelebbi árfolyamot választanak majd, az export versenyképességének fenntartása, és a gazdasági növekedés árfolymapoliiki ösztönzése miatt, a sáv közepe pedig 282 Ft.
Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a devizahitelek néhány szemfüles intézkedés megtételével egyáltalán nem kockázatosabbak még rövid távon sem, mint a változó kamatozású piaci forinthitelek, az állapmilag támogatott hitelek kamatperiódusválasztástól függően lehetnek kevésbé kockázatosabbak, de a jelenlegi alacsony kamatszint ezt véleményem szerint kompenzálja, nem beszélve arról, hogy az azokhoz való hozzájutás, hála kormányunk áldásos tevékenységének, mára szinte lehetetlen küldetéssé vált azok számára, aki a törlesztőrészleteket elbírnák, vagy az összeg olyan kicsi, hogy úgyis még egyéb hitelt kellene bevonni. |
