Hi!
Hát ők voltak a kereslet, tudod, ott van majdnem mellette a józsefvárosi piac. (Ahova ha fizetnének, se tenném be soha a lábam...) És nagyon sokan vannak már amúgyis a házban. Engem egy cseppet sem zavartak, sőt, olyan aranyosan beszélnek magyarul. Egyébként meg imádom pl. a kínai kaját, és életem egyik legjobb nyaralása Thaiföldön volt. Meg a buddhizmus is enyhén szimpatikus. Meg annyi keleti szakácskönyvem van, amiben finom vietnami kaják is vannak..
Ami Németo.-t illeti, azért gondolom nem nagyvárosban voltál. Hamburgban azért le voltak lakatolva a biciklik.. De tény, ami tény, sokkal jobban bíznak az emberekben ill. bíznak az emberek egymásban: a katalógusáruházaknál utólag, 2 hét kipróbálás után fizetsz, és a cuccot mondjuk a lépcsőházban hagyják, ha nem vagy otthon.. Az ottani Közlekedési Vállalat úgy küldi ki az éves bérletet, hogy még egy fityinget se fizettél.. Simán kapsz hitelkártyát.. Ha a szomszéd elutazik, hagy nálad kulcsot, hogy locsold a virágát/etesd a macskáját, stb. És mindez érvényes volt rám is, aki csak mint külföldi ott dolgozott. Ugyanilyen helyzetű barátaim még nagyösszegű kölcsönt is kértek és kaptak, kezes és lakás vagy ilyesmi nélkül.
Nagyon szerettem kint lenni, de önként és dalolva jöttem haza 2002 decemberben. Gondoltam kibekkelem az EU-csatlakozást, és aztán majd meglátom. Azóta elvagyok, mint a befőtt, a jó kis lakásommal:-), és nem igazán gondoltam bele, hogy mit csináljak. Per pill még azom is tele van a költözködéssel, amim nincs is. (2002.XII.: Hamburg-Bp.Bocskai u. bérelt lakás, 2003.II.: Bp.Gyakorló u. eladott lakásból+Bocskai u.-ból+anyámtól Szalay u.-ból Szeszgyár u.-ba, 2004.VII.: el Szeszgyár u.-ból...) |