Keresés

Részletes keresés

Vitya Creative Commons License 2004-08-06 22:21:17 189

Egyébként ha már az analógiáknál tartunk, a "kihalóban lévő állatfaj" az "eltűnőfélben lévő nyelvekkel" volna párhuzamba állítható. (Annál is inkább, mert a "faj" durva definíciója azon egyedek összessége, amelyek hím és nőnemű példányai egymással nemzőképes utódot tudnak összehozni, míg egy nyelvet talán úgy lehet a legpontosabban - bár még mindig pontatlanul, és durván - definiálni, ill. elkülöníteni a nyelvjárástól, hogy az azt beszélőktől "nem kíván túlzott erőfeszítést" [tudom, nesze semmi...] egymás megértése.) Egy nyelvállapot "konzerválására irányuló erőfeszítés" egy nyelvész részéről olyan volna, mintha egy biológus a természetes szelekciót akarná betiltani, és - mondjuk - erőfeszítést tenne, hogy a fóka hagyjon fel a vízi életmódhoz való további alkalmazkodással, hiszen "mink ilyennek szeressük".

 

Nekem se tetszik a -nák és a -suk/sük. Viszont egyenesen irritál a sok önjelölt Lőrincze Lajos, továbbá felugrom a falra és onnan bírnék okádni, az olyan szövegektől, mint pl. hogy "a magyar nyelv védelme a nemzet jövőjének is záloga" (ld. pl. itt). Egyébként az csak a legutóbbi idők örvendetes fejleménye, hogy - elsősorban Nádasdy munkásságának köszönhetően - végre nemcsak  a "nyelvművelés" jelenik meg a médiában, és szép fokozatosan talán mind többekhez eljut, hogy a nyelvészet nem az, amikor a Vágű-Grétsy páros a városban sétálva lefikázza az összes Peep Show és Night Club feliratot.

LvT Creative Commons License 2004-08-05 08:53:55 185
Kedves Yogi!

> Akkor miről vitatkozunk?

Egyrészt az analógia helytállóságáról, másrészt arról, hogy aki biológus, annak egyben természetvédőnekis kellene-e lennie.

> Ha lehetőséged lenne megmenteni egy kihalóban lévő állatfajt, megtennéd? Ugye igen?

Mint biológus, nem feltétlenül. Az urbánus csótányfajokat pl.könyörtelenül :) De túl a viccel, a magam részéről nem látom értelmét annak, hogy egy olyan specializált, tehát eleve önmagát kihalásra ítélő fajt, mint pl. az óriáspanda, megmentsünk. Ennek a fajnak most van a végóra, inkább afféle hospice-ként pandához méltó elmúlást jkellene lehetősé tenni számára. A baj sosem egy-két faj kihalásával van, hanem a tömeges kihalással. És abban sem az élőlényeket siratjuk, hanem a bekövetkező okológiai állapotot, amely _ránk_ lesz valamilyen hatással: amely alkalmasint minket is kihalásra ítél. (Mint biológus, meg kell mondanom, ez utóbbi is hidegen hagy.)

Egyébként a pestist (ha jól emlékszem a fajra) -- jóllehet az nem állat, de mégiscsak élőlény -- kihalásra ítélték: az utolsó laboratóriumban lefagyasztott mintákat is megsemmisítik. Biológus szempontból ez ugyanolyan veszteség lenne, mint az óriáspanda kihalása...

> És ha hatalmadban állna konzerválni egy nyelvi állapotot? Ugye nem szólnál bele?

A konzerválás már több, mint a kihalástól való megóvás. Konzerválás a biológiai példa esetén a más fajjal való hibridizálás, majd visszakeresztezés, a genetikai restauráció stb. lehetne. csakhogy ez esetben nem azt konzerváljuk amit szerettünk volna, hanem egy új minőséget teremtünk, és ezt "kinevezzünk" a megmentendőnek, holott másról van szó. (Ráadásul a más minőség jövőbeli hatásával sem vagyunk tisztában.)

A nyelvi állapot konzerválása is ilyen. Próbálhatod konzerválni, ami megőrződik a nyelvközösségben, az úgy is más lesz. Ami a gondot fogja okozni, az a hiperkorrekció. A népességből ui. már kiveszett az, amit konzerválni akarsz -- hiszen ellenkező esetben nem kellene a fenntartásáért beavatkoznod --, nem tudja életszerűen használni, és nem tudja mikor helyes, mikor nem. Amiatt akkor is ki fogja "javítani" magát a nyelvhasználók többsége, amikor nem kellene. A bolt szó sokfelé /bót/ ejtésű, és aki /bót/-ot ejt tudja, hogy ezt műveletlenségnek tarják, ezért, hogy elhárítsa a bélyeget, más hosszó magánhangzót követő mássalhangzó csoportba beszúr egy /l/-et, ott is, ahol ez felesleges, így lesz pl. az ács-ból /álcs/. Aki suksüköl, az nem tudja, hogy mikor kellene jukjükölnie, így alkalmasint nem csak a tárgyas ragozás esetén hagyja el a suksükölést, hanem felszólító módban is.

Ami kimúlt, nem lehet már feltámasztani: erre csak az Úr képes, ha mi próbálkozunk, akkor eredményül zombit kapunk...
A hozzászólás:
Yogi Creative Commons License 2004-08-04 21:21:57 184
Feladom.
Ha lehetőséged lenne megmenteni egy kihalóban lévő állatfajt, megtennéd? Ugye igen?
És ha hatalmadban állna konzerválni egy nyelvi állapotot? Ugye nem szólnál bele?
Akkor miről vitatkozunk?
Előzmény:
LvT Creative Commons License 2004-08-04 16:03:22 183
Kedves Yogi!

A dodó látható kitömve, rekonstruálva sokfelé, jelölik "kereszttel" a rendszertankönyvek is. (Ugyanez lenne a bengáli tigris esetén is). A nem történelmi időben kiveszett szavakról pedig nem kapunk biztosabb információt mnt a kihalt állatokról/növényekről. Nem látok tehát itt nagyobb különbséget, mint ami a két entitás -- egy állatfaj, ill. egy lexéma/morféma -- között egyébként fogalmilag fennáll: a vázoltad különbség csak a kihalás dokumentálásának diszciplináris különbségét tükrözi, ha egyáltalán.

A gazdasági haszon elmaradása nem csak az élőlények kiveszése esetén vethető fel. Most pl. sok ember sok időt feccel abba, hogy megragadja az angol Present Perfect és Simple Past különbségét (magamat is beleértve): ennek vannak költségei. Ugyanakkor ez nem kellene, ha megmaradt volna a régi -á/é jeles folyamatos múltunk, és mellett a befejezett -t/tt jeles, melyek megfeleltethetők lennének az angol igeidőknek, megspórolva így az elsajátítás költségét.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!