Keresés

Részletes keresés

nadamhu Creative Commons License 2004-08-02 18:33:46 29

Sőt, közbülső nyelv tervezésekor mindenképpen ismerni kell az összes nyelvet, ami közötti fordításhoz használjuk: Az összes nyelv legkisebb közös többszöröse kell, hogy legyen kifejezőerőben. Ez néhány eléggé különböző nyelvet alapul véve nagyon nagy munka.

Én megelégszem az angol és a magyar legkisebb közös többszöröseként adódó közbülső struktúrával. Elég bonyolult az is.

A hozzászólás:
nadamhu Creative Commons License 2004-08-02 18:27:47 28
azaz nem nyelv1-nyelv2 fordítóké a jövő, hanem a nyelv1-ről egy közbülső nyelvre, történik a fordítás. És erről a küzbülső nyelvről kell a nyelv2-re fordítani.

A közbülső entitás nem is csak egy nyelv, hanem egy tudáshalmaz, amit folyamatosan aktualizálni kell.

Persze, ezt oktatják úgy, hogy 'interlingua' alapú gépi fordítás.

Ez azonban semmitmondó.

Nyilván minden magára picit is adó fordítóprogram használ valamilyen közbülső struktúrát. Ezt romantikusan közbülső nyelvnek is nevezhetjük.

A lényeg ugye az, hogy hogyan kapod meg ezt a struktúrát: Ezt hívják forrásszöveg morfológiai, szintaktikai, és szemantikai elemzésének. Ha megoldottad a szemantikai elemzést, onnantól már nyert ügyed van.

Az, hogy ez a közbülső nyelv független legyen a nyelvpártól jól hangzik, meg biztos fontos lesz, amikor az lesz a legnagyobb gondja az embernek, hogy 30 nyelv között fordít, de ma ez még fölösleges. Ugyanis, ha a közbülső struktúra függ a nyelvpártól, sokkal könnyebb erdeményt elérni, semmiképpen sem kell szenvedni olyan elemzési feladatokkal, amelyek az adott nyelvpár esetén feleslegesek, mert mindkét nyelv esetén ugyanolyan felszíni struktúra tartozik hozzá. Szóval interlinguan alapuló fordító írásásval kezdeni fölöslegesen megalomán hozzáállás lenne, tényleg nagyon sok fölösleges munkát kellene beleölni, mire készen lenne mondjuk egy angol-magyar fordító. Szerintem kereskedelmi forgalomban kapható más fordítóprogramok sem erőltetik túlzottan az interlinguan alapuló megoldásokat.

Előzmény:
Aller-gen-etikus Creative Commons License 2004-08-02 13:23:10 26

Szia nadamhu!

 

Nagy fába vágja a fejszéjét az aki egy ilyenre vállalkozik. Mára a garázsban összetákolt számítógépek mintájára az ilyen szoftverek kora is sajnos lejárt. 

 

Néhány fordítási kategóriát felvázolok:

 

Tartalmát illetően:

  • műfordítás
  • ujságszöveg fordítása
  • szakszöveg fordítása
  • hétköznapi szöveg fordítás
  • beszélgetések fordítása

 

Fordítási pontosságát illetően

  • teljes értékű
  • értelmi
  • lényegvisszaadó
  • szórakoztató (használhatatlan, nevetünk az output szövegen)

 

Emberi beavatkozás

  • szükséges
  • nem szükséges

 

Megbízhatóság, garancia

  • jogi szöveg,
  • hiteles fordítás,

 

Egyik végletet azaz teljes értékű műfordítás, hitelesítve emberi beavatkozás nélkül.

 

Másik véglet a szórakoztató célú kategória. Szabadidőben legfeljebb a első szintjéig lehet eljutni.

 

Gondold csak meg, nem csak neked jutott eszedbe ez, minden országban vannak nyelvtudományi intézetek, vállalkozások ezeknél kézenfekvő, hogy a nyelvi hátterét kidolgozzák s a piacra lépjenek egy ilyen termékkel. Elkéne gondolkozni azon, hogy miért nincs ilyen.

 

Onogurral értek egyet én is, azaz nem nyelv1-nyelv2 fordítóké a jövő, hanem a nyelv1-ről egy közbülső nyelvre, történik a fordítás. És erről a küzbülső nyelvről kell a nyelv2-re fordítani.

 

A közbülső entitás nem is csak egy nyelv, hanem egy tudáshalmaz, amit folyamatosan aktualizálni kell.

 

A topikban eddig csak a nyelvi szempontokat vették figyelembe, az itt viszont nem elég. A világ és a szavak között a szemantika teremt kapcsolatot, itt még az sem elég. Az egyének nyelven kívüli tudását, tapasztalatát is be kellene építeni a fordítóba.

 

 

Egy példa:

 

A tányér ráesett az asztalra és összetört.

 

Ebben a mondatban a nyelvi elemzés nem mondja meg hogy mi törtött össze.

 

Általában a tányér (a kisméretű, porcelán vagy üveg) törik össze a (nagyméretű, fa) asztalon. De mi van ha az asztal gyenge és űvegből van és a tányér nehéz és törhetetlen üvegből van.

 

Ha a tojást ütjük a kőhöz a tojás törik össze, ha a követ ütjük a tojásahoz akkor is a tojás törik össze. Tartja a mondás.  Az asztal, tányér viszonylatban ez már nem ilyen egyértelmű.

 

Természetesen a kontextusból ki lehet következtetni sokmindent.

S maradhat így a mondat, csak nem derül ki hogy mi törött össze.

 

Ha már olyan nyelvre fordítunk ami nemeket is alkalmaz, és más neme van az asztalnak, mint a tányérnak ott már egyértelműsíteni kell és akkor mi alapján fog dönteni a gépi fordító tudáshalmaz hiányában?

 

A magyar nyelv pedig az aglutináló jellege folytán még nehezebb helyzetben van a gépi felismerés terén mint pl a fuzionáló, flektáló nyelvek.

Nem beszélve arról, hogy még nem készült mahgyar nyelv tudományos igényű leírása ami nélkül nem teljes a dolog.

 

Szóval ezzel a példával csak azt akartam, megmutatni, hogy nem elég csak nyelvtani (szintatkika, szemantika, lexikális elemzés, mondattrani szabályok,  szófajok) modulokat beépíteni a fordítóba, hanem a világról és annak részeiről való tudást, a felgyülemlett tapasztalatot is bele kell építeni s ebben a tudáshalmazban kutatva kell a fordítónak a helyes választ kiválasztania, így még mestersegéges intelligenciára is szükség lehet, van.

 

A 22. hozzászólásodból azt látom, hogy még a lexikai fázissal sem végeztél.

Az az érzésem, hogy csak egy-két fát látsz mindössze. S közben nem vetted észre, hogy erdőben vagy, mit erdőben: dzsungelban.

 

Saját és barátok szórakoztatására természetesen jó móka egy ilyen fordítóval történő játszadozás.

Amennyiben célod használható, eladható termék lenne, szóval ezt nem lehet így kalákában, fusiban létrehozni.   

 

üdvözlettel:

aller

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!