"Ja, ja, ja, ha elismerik az iszlám fennsőbbségét, fejadót fizetnek, kizárják magukat egy sor foglalkozásból,"
Ok. Medinai alkotmány hevenyészett fordításban:
Az elsö húsz pont kevésbé érdekes, az elsö kilenc egyszerüen felsorolja az alkotmányban szereplö törzseket, a 20. pontig pedig a muszlimok egymás közti ügyeit szabályozza.
20. A zsidók a hívökkel együtt fizetik a kiadások terhét a háború teljes tartama alatt.
21. A Banu Auf zsidói (banu=törzs) a hívökkel együtt egy ummát (közösséget) képeznek. A zsidók megtartják vallásukat, és a muszlimok is megtartják vallásukat. Vonatkozik ez klienseikre, és önmagukra, de azokra nem, akik akik bünt, vagy gonosztettet követnek el közülük. Ez csak az ö maga pusztulásához vezet.
22. A A Banu Naggar zsidóinak helyzete megegyezik az banu Auf-éival, a Banu Harita zsidóinak helyzete megegyezik a Banu Auf-éival, .... stb. (a lényeg, hogy minden tözs zsidóinbak helyzete megegyezik a Banu Auf-éival... kivéve azt, aki bünt vagy gonosztettet követ el közülük. Az ilyen csak önmaga pusztulását okozza. A Gafnára és Talaba törzs klánjára ugyanaz áll, ami a törzs egészére- Az al-Sutayba törzsre ugyanaz áll, mint a Banu Auf zsidóira, azaz kegyes bánásmódban részesülnek, ha nem követnek el bünt. A Talaba kliensekre is ugyanaz érvényes, mint a törzs egészére. A zsidó kebelbarátokra is ugyanaz érvényes, ami magukra a törzsekre is.
23. Közülük senki sem száll táborba Mohammed engedélye nélkül. Senki nem szorítkozik a beosszúra, és a vakmerö ember csak saját maga és családja számára vakmerösködik.
24. A zsidók viselik saját kiadásaikat, a muszlimok pedig a sajátjaikat. Közösen harcolnak az ellen, aki e szerzödés feleit támadja. Közöttük nagy barátság van, tisztesség, árulás nélkül. Nem lehet bosszú állni senkin, szövetségese cselekedete miatt. Pártját kell fogni mindenkinek, akit bántalom ért.
25. A zsidók a muszlimokkal együtt fedezik a kiadásokat, amig a háború tart.
26. Yatrib (Medina korábbi neve) völgye szent e dokumentum aláírói számára
stb. stb. a zsidókról továbbiakban egyszer esik említés.
30. Az Aus törzs zsidóira, klienseire, és önmagukra érvényes mindaz, ami a szerzödö felekre. A szerzödö felek részéröl teljes mértékben jóindulatú elbánásban részesülnek, amig nem terheli öket gonosztett.
Nos hol látsz te itt fejadót, foglalkozásból való kizárást? (amit te foglalkozásból való kizárásnak írsz az az Abbaszida korban is csak azt jelentette, hogy a nem muszlimok számára nem volt KÖTELEZÖ a hadba vonulás.)
A fejadó pedig ugyanaz volt, mint a muszlimoknak a zakat. A muszlimok zakatot fizettek, a nem muszlimok pedig dzsizjét (Az Abaszida korban pl. a zakat mértéke 2,5% a dzijéé pedig 1,5% volt. - mivel a zakatból a muszlimok számára szoc. juttatásokat is fedeztek, ezt a dhimmik maguk oldották meg, saját egyházi adójuk révén.) - Az szeldzsuk és oszmán törökök alatt aztán tényleg egyre inkább különadó jellege lett a dzsizjének.
|