Sajnos sohasem foglalkoztaztott különösebben a téma (egészen máig, amikor egészen más ügyben igencsak előkerült), ezért nem olvastam utána a teljes irodalomnak. Azt tudom, hogy minden szakkönyvben emberiesség ellenit olvastam és egyedül a jogszabályfordítások között találkoztam még emberiség ellenivel (amiről ma tájékoztatott egy kolléga, hogy igen sokan szorgalmazzák a szerintük helytelen fordítások revízióját/hogy ez mennyire komoly, nem tudom)
Csak egy gyors példa felhozása kedvéért felkaptam az első utamba kerülő nemzetközi jogi tankönyvet (nem ebből tanultam):
Bokorné Szegő Hanna, 343. oldal: a meghatározásoknál: emberiesség.
A következő oldalon pedig egy magyar jogszabályfordításra hivatkozva emberiség.
Szóval, félreértés ne essék: Nem mondtam, hogy az emberiesség elleni az egyetlen jó. Azt mondtam, hogy mindkettő jó, de az egyik ezért, a másik azért. Az emberiesség elleni - szerintem és mások szerint is - jogilag magától értetődő, míg az emberiség elleni csak akkor, ha felvállaljuk a többletjelentését.
Én kezdő hozzászólásomban azt az egyet kifogásoltam, hogy a btk-ra hivatkozva igazoljuk.
Ugyanis:
Amikor a fogalmat először lefordították: emberiesség elleni volt (ahogy a németből fordítás ma is az lenne). Idővel, a már vázolt okok miatt, átalakult emberiség ellenire, amit elősegített, hogy angolból fordítva nem egyértelmű.
Ez azért lehetett, mert:
1. Az első fordítás helytelen volt. (Ezt nem hiszem, hiszen egy teljes szakmai és általános konszenzuson alapult)
2. A sok félrehallás bedolgozta magát a szaknyelvbe (valószínű, de nem fő ok)
3. Szükség volt egy jelentésárnyalat-változtatásra (a már említett okok miatt)
Szerintem ez a harmadik ok az, ami miatt ma többen használják az emberiség elleni kifejezést.
Én csak annyit mondtam, kértem, hogy ne a btk-ra hivatkozzunk, azzal, hogyha előfordul, akkor biztosan szaknyelvi dolog (mert bár példákkal még adós vagyok, de azt mondom még mindig, hogy szakmailag a másik helyesebb), hanem mondjuk ki kerek perec, legyen vér a pucánkban, vállaljuk fel, hogy azért emberiség elleni, mert ez a kifejezés többet, mást takar.
Megjegyzem, úgy tűnik, csak én vagyok ilyen liberális, mert a többi jogász, akivel beszéltem, a szívéhez kapott és kikérte magának, hogy az emberiség elleni kifejezést a számra vegyem, pedig ők humanitárius joggal foglalkoznak.
(De olvastam olyan fordításokat és munkákat az interneten, ahol ez szerepel, kifejezetten olyan helyeken, ahol érdekükben áll, hogy ezt a kibővített bűncselekményfogalmat propagálják)
Talán lehet, hogy nem szaknyelv kontra köznyelv a kérdés, hanem jogászi belharc?! |