Amit elvárnék egy új lakástól:
-az épület és a környéke legyenek összhangban, a tervek ne a házgyárak sablonjait idézzék (azonos méretű ablakok, egyenszínek, kockák és téglatestek...a praktikum rosszul értelmezett csökevényei, amelyek néha még a sztálin-barokkot is alulmúlják).
-akkora háló, hogy két ember is (egy lakást nem 1-2 évre vesz az ember fia)kényelmesen belakhassa, tehát franciaágy, komód, ruhásszekrény, netán szekreter vagy öltöző-asztal az asszonynak. ehhez a kb 7 m2 édeskevés, különösen a 270cm-es belmagassággal együtt...
-a fürdőt elérjem közvetlenül a hálóból, ne kelljen átmásznom az egész lakáson ehhez minden reggel és este(a jelenlegi lakásomban nem így van, de régi bérház lévén a feltételek adottak voltak, cserébe kaptam sok minden mást)
-az aljzatokból minden falfelületre legalább 2 soroltan, 3méternél hosszabb szakaszon 2x2, árnyékolt isdn a falban, minden helyiségben telefon és ctv aljzat, alternatív kapcsolók előszobában, nappaliban, hálóban, stb.
-nyílászáróknál k<=1,4, résszellőzés, a nagyobb felületeken legalább 150cm széles is legyen, stb
-a nappalimból nem akarok átjáróházat
-dél/dél-nyugati fekvés
-külső! árnyékoló az ablakra
-parketta, hajópadló és nem laminát padló,
-a csempéket én választhassam, ráfizetéssel drágábbat is, ha nem tudnak ajánlani, magam csináltathassam meg
-válaszfalak, beltéri ajtók módosítása elfogadható feltételekkel (ne kelljen 100 ezreket fizetni egy kétszárnyú ajtó miatt, vagy egy odébb rakatott válaszfalért....)
-lámpatestek helyének meghatározása kvázi szabadon (ésszerű ahtárokon belül)
Ha ezeket lehetővé teszik, a minőség elfogadható, a határidőket tartják, és az áraik csak 20-30 százalékkal magasabbak, mint egy hasonló kategóriás használt lakás a szomszédban, akkor megéri.
A baj az, hogy a beruházók jelentős része még mindig nagyot akar kaszálni egy-egy épületen, mivel alig van saját tőkéje, tehát nagyrészt a befizetésekből és/vagy hitelekből építkezik, de a hitelező elvárja a magas kamatot, amire rájön a vállalkozó haszna....
Mindezek után a vállalkozó ott spórol, ahol tud, pl. a mestereken (víz-, gáz, fűtés, villanyszerelők, burkolók, festők), akik közül a minőségi munkát végzők általában megkérik az árát (tehát marad az olcsó lutri: vagy jó lesz vagy nem...), a burkolatok, szerelvények minőségén. Emellé olyan szerződéseket kreálnak, hogy a leendő tulajdonos mindig többet fizessen be, mint amennyit kap cserébe, azaz mindig futhat a pénze után, és nem áll le veszekedni minőségi hibák miatt, és a végén még megfejelik olyan közös ktg-el (porta, takarítás, stb...a szolgáltatások pénzbe kerülnek), ami általában drágább egy panellakásénál is, de ennek mértékét csak a végén böki ki, nehogy elriadjon a vevőjelölt (50m2 lakásért a 15-30e Ft/hó szvsz elég sok, pedig eddig szinte csak ebbe a kategóriába eső értékekről hallottam...).
Szóval ezek elvárások, amik nem csak ahhoz kellenek, hogy jól érezzem magam valahol, hanem ahhoz is, hogy a drágán megvett lakásom később is őrizze az értékét, pl. 5-10 év múlva, amikor költözni akarok, akkor ne érjen kevesebbet, mint a szomszédos 100 éves ház hasonló állapotú lakása.
Hogy ezek nem lehetetlen elvárások, arra azért találni példákat, de sajnos közel sem olyan számban, hogy a számtalan friss "lakópark" (sokkal inkább lakótelep...) tengerében meghatározók lehetnének.
|