Keresés

Részletes keresés

kardos_pet Creative Commons License 2004-07-16 21:13:05 86

Bocsi amiért belkottyantok a magvas eszmecserébe!

 

......Nem hiszem, hogy bárki is vitatná, hogy a magyar földműves történelmünk ezerszáz éve alatt soha nem élt olyan jól, mint a hatvanas évek második felétől a rendszerváltásig.....

 

Itt egy picit pontosítsunk!

1960-70 között  embertelen körülmények között dolgozik, pénzt csak zárszámadáskor lát (munkaegység, fizetés helyett előleg ami sóra paprikára volt elég).

1970 körül kezd alakulni már nincs munkaegység, fizetés van ha jó elvtárs, zárszámadáskor vastagabb a boríték.

1980-tól lehet arról a bizonyos jólétről beszélni, de ez eljött volna tsz, Kádár meg oroszok nélkül is.  

Qedrák Creative Commons License 2004-07-07 18:43:26 31

 

A "csúcsértelmiségizés" azért nem feltétlenül szerencsés ebben az esetben, mert a Kádár-rendszer éppen az értelmiségi réteget sújtotta, és deformálta a leginkább. Az "eccerű nép" számára pedig tök mindegy, hogy Hitlernek, vagy Kádárnak hívják az aktuális vezetőt, esetleg az, hogy bajsza, vagy tar koponyája van.

ftonyo Creative Commons License 2004-07-07 18:09:33 30

"Kavkaz és még néhány  csúcsértelmiségi menthetetlenül elitista. Azok a tények, amelyeket felsorolnak, többé-kevésbé megállnak. Az értemiség szenvedhetett a szólásszabadság hiányától, a bezártságtól, a demokratikus jogok eliminálásától. A magyar nép döntő többsége azonban ezekről a sérelmekről mit sem tudott. Nem is érdekelte. A proli végre tisztességes lakáshoz jutott, összekuporgathatta a TV készülék, a mosógép és a frizsider beugróját és alacsony kamattal megvehette részletre. Később hétvégi telekhez és Trabanthoz jutott. Ez érdekelte. Ezért szerette Kádárt."

 

Tökéletesen összefoglaltad, amit én kissé hosszabban próbáltam kifejteni... :)

kavkaz Creative Commons License 2004-07-07 14:08:11 27
Volt választás! Folytathatták volna a harcot. Mint ahogy erre sokan készültek is. De a többséget, ha nem éppen az emigrációba beépült ügynökök buktatták le fegyvercsempészés közben, akkor szomszédaik jelentették fel, akik szerint nem volt más választás. Pontosan úgy, ahogy a bujdosó (és egyfajta gerillaháborúra készülô) negyvennyolcas honvédek jó részét a környékbeli lakosok adták fel a császáriaknak! A besúgás régi magyar népszokás. Októberben legalább akkora értelmetlenség volt nekitámadni a világ egyik szuperhatalmának, mint márciusban, vagy késôbb lett volna.

Ja. A szabadságharcosnak meg a saját vére nem drága a szabadságért cserébe. Szal, nincs rá ok, hogy a nyugatot megvessük...

Ha visszahozták volna rákosit, akkor nyilvánvalóan MUK lett volna belôlle. Az oroszok jól választottak Kádárral.

Az elitizmusról. Ugyan kedves Holabög Rém! Áruld már el, hogy annak akinek semmi szüksége rá, mi haszna a szabadságból, a kultúrából? Szabadságra, kultúrára, jogokra elsôsorban az elitnek/értelmiségnek van szüksége. A népnek édesmindegy, hogy van e. A nép beéri egy hétvégi telekkel, egy fridzsiderrel és paprikáskrumplival is. Csak legyen mindig egy kevés. Ezért nem lehet semmit a kádárrendszer javára írni. Aminek értéke van (ugyan csak az elit számára), abból hiány volt, ami lényegtelen az életminôség szempontjából (az elitizmus szempontjából) ahhoz ügyeskedéssel hozzá lehetett jutni. A rendszer a gerinctelen és/vagy felkapaszkodott prolinak kedvezett, úgy is néz ki ma az ország, mintha harminc évet lehúzott volna egy ilyen rendszerben. És lehúzott.

A kádárrendszer, egy alapjaiban kultúra és minôségellenes képzôdmény volt.

Ja, hogy egy szót se vesztegetek az alávetettek állapotára? Nos, azért nem mert nem volt helyzetükre megoldás, ahogy tízezer éve nincs. Mit tehettek volna a nagybirtokkal például az OM-ben? Felosztják, mint az MDF az Antalli-ökörség jegyében és megteremtik az önellátásra berendezkedett neolitikus tanyát? He? Megteremtették, látható az eredmény. Egyes tanyabokrokban lassan úgy élnek az emberek, mint a tanya tellje alatt néhány méterrel a körös-kultúra farming people-jei... Végsô soron nem teljesen mindegy lett volna, hogy "hárommillió koldus", vagy "hárommillió farming-people" országa vagyunk? Elárulom, nem!

Nem, mert a XIX. század második felének fellendülését nagy részben a mezôgazdaságból az iparba befektetett tôkébôl finanszírozták. A vasúthálózatra se az önellátó parasztnak, hanem a nagybirtoknak volt szüksége, stb... A XIX. század felemás modernizmusa nem a társadalmi problémák megoldatlansága miatt felemás, hanem azért, mert a modernizmus éthoszához egy liberális, majd szocialista ideológia kapcsolódott. Azért felemás, mert a modernizáció éthosza alatt nem a technológiát, hanem a kultúrát értették!

A paraszt világképében egyetértünk. Mint ahogy az is igaz, hogy évezredek óta, ott ahol lehetôség van rá, a nagybirtok a latifundium jelenti a korszerě mezôgazdaságot.

A parasztkérdés jórészt azért kezelhetetlen, mert a problémát a kisparaszt maga jelenti.

Üdv!
A hozzászólás:
Holabög Rém Creative Commons License 2004-07-06 22:18:28 25

Kezd az a benyomásom támadni, mintha néhány mélyen tisztelt olvtárs azt hinné, Magyarországnak és személy szerint Kádárnak lett volna választása. Nos hát: nem volt!

 

Ismert okoknál fogva a győztes hatalmak átengedték az országot a Szovjet Birodalomnak. Nem választhattuk meg a társadalmi rendszerünket, a politikai berendezkedésünket, az államformát és sorolhatnám tovább a korlátokat. Erre a konzervatív és liberális Európa - sőt, az USA is - rábólintott. Egyszer megpróbáltuk. Egyedül maradtunk. A Nyugat csak uszított - nem volt drága neki a magyar vér a Szovjet nemzetközi tekintélyének rombolása fejében. Mert csak ennyit ért a demokráciáknak Magyarország és 56.

 

Mit tehetett volna Kádár? Persze, lehet nem vállalni. Akkor megkapjuk Münnichet vagy - ami még valószínűbb - az oroszok visszahozzák Rákosit, aki Moszkvában toporzékolt, és fogadkozott, hogy ő majd rendet csinál.

 

Kavkaz és még néhány  csúcsértelmiségi menthetetlenül elitista. Azok a tények, amelyeket felsorolnak, többé-kevésbé megállnak. Az értemiség szenvedhetett a szólásszabadság hiányától, a bezártságtól, a demokratikus jogok eliminálásától. A magyar nép döntő többsége azonban ezekről a sérelmekről mit sem tudott. Nem is érdekelte. A proli végre tisztességes lakáshoz jutott, összekuporgathatta a TV készülék, a mosógép és a frizsider beugróját és alacsony kamattal megvehette részletre. Később hétvégi telekhez és Trabanthoz jutott. Ez érdekelte. Ezért szerette Kádárt.

 

Kavkaz az imént volt oly szíves, és a kedvemért párhuzamot vont Deák és Kádár között. Az általa közölt tények igazak. Csak nem ez a teljes igazság. Egy szót sem veszteget a kiegyezés kor alávetettjeinek állapotára.  

 

A paraszt világképe sajnos még mindig földközpontú, és rövid távon nem is lehet megváltoztatni. Nem hiszem, hogy bárki is vitatná, hogy a magyar földműves történelmünk ezerszáz éve alatt soha nem élt olyan jól, mint a hatvanas évek második felétől a rendszerváltásig. Őket azonban ez nem érdekli. Nem bocsájtják meg Kádárnak, hogy bekényszerített őket a téeszbe. Sajnálatos.

 

Az MSZP sem képes kezelni a parsztkérdést. Lehet, hogy ezért fogja elveszíteni a választásokat.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!