Kedves phls!
Azért nem ártana a probléma lényegére odafigyelni. Szellemesnek tűnik a teljes alárwendelő összetételi problémát iderendelni, de ez nem az. Nem akartam sokat magyarázni, mert a dolog általában közismert, de egye fene.
1. Tehát alapvetően a 112. szakaszról van szó, tehát a favágó, életvonal nem tartozik ide.
2. A 112. paragrafus minőségjelzős összetételekről szól, amelyeket alaphelyzetben nem írunk egybe.
3. A paragrafus azokra az esetekre javasolja az egybeírást, amelyek "jelentés tekintetében összeforrtak".
4. Azokra is egybeírást javasol, ahol a jelzett szó "az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója". Megjegyzem, a felsorolt példák egyrésze esetében lehetséges olyan elemzés, hogy alanyos kapcsolat van a két szó között.
5. Ezen kívül vannak a hagyománynak megfelelő egybeírások.
Nos, ezek mind logikus megállapítások, csak az nem logikus, hogy miért korláűtozódik ez az engedmény(?) két egyszerű szóra, és miért nem alkalmazható azokra az esetekre, ahol bármelyik tag összetett.
Nézetem szerint a rendszernek ez a kettőssége kizárja egymást: ha egybe kell írni a két egyszerűt, miért nem szabad egybeírni, ha az egyik összetett (itt nincs méretszabály). Nehezen fogom fel, hogy a kiképzőtiszt egybe, a kiképző altiszt külön.
Még azt is hozzátenném, hogy nagyon szellemes az olvasásra vonatkozó példád, de én írásról beszélek, amelyik kissé más művelet. Egyébként Petőfi az Alföld költője, azaz a magyar alföldé és nem a németé. Humorizálni is csak pontosan szabad.
Kis Ádám |