|
|
 |
Kis Ádám
2004-07-03 22:49:04
|
5
|
Kedves LvT!
1. A szaklexika és a terminológia elhatárolásáoz annyit, hogy a terminológia lehet a szaklexika része, de a szaklexika egésze nem felel meg a terminológiával szembeni különbségeknek. Ez a mi témánk szempontjából lényeges különbség, mert a terminológiának éppen az a lényege, hogy mesterségesen szabályozzák. Éppen ezért nem tartom megengedhetőnek, hogy úgy értelmezzük a dolgot, hogy értsünk mindenhova szaklexikát. Ugyanis utóbbi inkább megfelel a relatív objektivitás követelményénének, míg a terminológia explicit szubjektív.
2, Az ilyen vitákból ki kell hagyni a nyelvérzéket. Azt leírni, hogy az emberiesség szó nem létezik, oximoron, hiszen, ha leírod, kimondod, máris létezik. Egyébként egy szombati rádióműsorban ismét hallottam egy jogásztól. A probléma az, hogy létezik, és egyesek valamiféle szignifikanciát tulajdonítanak neki.
3. Az országgyűlés szó kiterjesztett használata bizony megértést akadályozó megfogalmazás. Például, egy soportág terminológiáját részben megadja a szabálykönyve, és a nemzeti terminológiát pedig annak elfogadott fordítása. A a terminológiának ez a része normatív, valódi (pl. kosárlabdában a személyi hiba - personal fault normatív terminus technicus, a lepattanó labda - rebound (úgy emlékszem) nem az.
4. A joganyag-fordítással kapcsolatban nem értek veled egyet. Az Eu-s joganyag fordítása hosszú ideje annak tudatában folyik, hogy a csatlakozáskor a magyar hivatalos nyelvvé válik,. és így a fordítások hivatalos joganyaggá.
5. Nem hisazem, hogy valaha is utolérjük magunkat a fordítással. Olyan mennyiségű fordítandó anyag van, hogy egyedül a gépi fordítás a reális, de az csak hozzávetőleges eredményt képes adni.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2004-07-02 09:33:04
|
4
|
Kedves Kis Ádám!
Nem lévén elméletileg elég felkészült a tárgyban (pl. a terminológia és szaklexika elhatárolásában), így erre a vonalra nem reagálnék. (Magam, engedelmeddel, mivel a különbség számomra lényegtelen, ezt a két kategóriát a továbbiakban sem különböztetném meg. De úgy vélem, előző hozzászólásom átalakítható úgy, hogy a "terminológia" szavak egy részét a szövegkörnyezet elapján kicseréljük "szaklexika"-ra, így a te gondolkodási rendszereddel is konform lehet.)
> 1. emberség
2. emberiség
3. emberiesség
bár az 1. és a 3. szvsz meglehetősen pontos szinonimák.
Ez igaz, csakhogy az én nyelvérzékem" szerint a 3. nem létezik. Az emberies szó nálam létezik, de jelentése inkább 'emberszerű' és nem 'emberséges'. Pl. egy kutya mutathat emberies viselkedést (így hűséget, ragaszkodást), de nem lehet emberséges. Ha feltesszük, hogy a -ség képző nem változtatja meg az alap melléknév jelentését, akkor ezserint a hűséges kutyák ellen elkövetett cselekmény is lehet emberiesség elleni. Ebből viszont az következik, hogy az emberiesség szó adott jelentése nem áll elő egyszerű képzéssel, jelentésváltozás lépett fel.
> A terminológiát általában tudatos nyeltervezési munka eredményének tekintik, és gyakran el is fogadják, azonban nem az országgyűlés szintjén, hanem megfelelő kompetenciáva
Ezt az országgyűlést nem a fenti módon értettem, hanem úgy, ahogy te is említetted egy következő mondatodban: >>Magyarországon hagyományosan olyan terminológiai "hatóságok" voltak, mint [...] a törvényalkotás, hiszen a törvények szövege is normatívnak számított<<. A törvényalkotás testülete az országgyűlés maga. Esetünkben éppen ez van: az emberi(es)ség elleni (bűncselekmény) terminust az országgyűlés által elfogadott büntetőkódex definiálja. (Amúgy, ha pl. az áfa-törvény elejét megnézzük, akkor komplett terminilógiák -- benne pl. a számla -- fogadódnak el az ogy. szintjén).
> Ez nagy tévedés. Az Eu-s joganyag Magyarországon hatályos, és ez vonatkozik a fordításra is, mibvel az Eu-ban minden nyelv egyaránt hivatalos (bár vannak egyenlőbbek).
Nem véletlen hagytam meg az idézésnél a határozat kiadási évszámát: az 2002. volt. Ekkor még nem voltunk tagok és az ekkor készült fordítások státusa "fordítás" és nem "hivatalos szöveg" (jogilag fontos megkülönböztetni ezt a két kategóriát). Az ekkori EU-s jogszabályok a magyar jogon keresztül épültek be a magyar jogrendbe. A magyar jog, pedig mint az a statisztikámból látható volt, egyértelműen emberiség elleni fordulatot használ.
Más kérdés, hogy a fordítói kapacitás még most is olyan csekély, hogy a "hivatalos szöveg" minősítést megkapott anyagok egy része is aggályos nyelvileg. Igazából mérvadó csak akkor lehet még az ilyen szöveg is, ha utolértük magunkat, és már lesz idő és kapacitás tényleg eredeti fogalmazású szöveg minőségét elérő fordításokat készíteni (vi. amelyekből nem süt ki, hogy fordították). |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2004-07-01 19:46:29
|
3
|
Kedves LvT!
Kezdem azzal, hogy a magam részéről az emberiség elleni formát tartom helyesnek. A pontosság kedvéért azonban fontosnak tartom megkülönböztetni a három változatot:
1. emberség
2. emberiség
3. emberiesség
bár az 1. és a 3. szvsz meglehetősen pontos szinonimák. Találkoztam olyan véleménnyel, mely szerint a 3. részhalmaza 2-nek, de szerintem ez kategóriaproblémát vet fel.
Folytatva a terminológiával:
Azt hiszem, magasra fogtál. A terminológia nem azonos a szaklexikával, bár utóbbinak forrása lehet. A klasszikus felfogás (Wüster) szerint a terminológia mindenképpen mesterséges beavatkozás eredménye, tehát független a nyelvközösség reagálásától (ez utóbbi a szaklexikába való átmenetet szabályozza). Terminológiát egy szerző is alkothat, és ez teljesen érvényes lehet az adott műre, vagy életműre, lehet terminológiája egy-egy szakmai iskolának (van is). A terminológiát általában tudatos nyeltervezési munka eredményének tekintik, és gyakran el is fogadják, azonban nem az országgyűlés szintjén, hanem megfelelő kompetenciával.
Tehát, ha ilyen irányban tapogatózunk, inkább az MTA kompetenciáját fogadhatjuk el.
Magyarországon hagyományosan olyan terminológiai "hatóságok" voltak, mint a Magyar Szabványügyi Hivatal (a szabványok fogalomelnevezései perdöntőek voltak), a törvényalkotás, hiszen a törvények szövege is normatívnak számított, emellett a szakágak is igyekeztek rendezni a maguk terminológiáját.
Nemzetközi törekvések is voltak: tulajdonképpen ezzel a céllal jött létre az ISA, a mai ISO elődje. Az ISO előszeretettel ad(ott) ki többnyelvű normaszótárakat. Más nemzetközi szervezetek is egyeztettek, pl. az informatika terén az IFIP-ICC, és a szocialista integrációban folytak egyeztetések.
Ezek a törekvések általában szótárakban testesültek meg, tudomásom szerint sehol nem jelentenek kötelező normát, de a hatásuk nagy.
> Ezzel szemebn az IM Eu-s joganyagai között ezt találtam: A TANÁCS HATÁROZATA 2002. június 13.)
Ez ebben az esetben csak egy fordítás, nincs magyar joghatálya. A fordítás és az eredeti szöveg pedig szerintem élesen megkülönböztetendő: a fordítás külső terminus tükröztetése, így szabatossága inkább szemantikus, semmint lexematikus.
Ez nagy tévedés. Az Eu-s joganyag Magyarországon hatályos, és ez vonatkozik a fordításra is, mibvel az Eu-ban minden nyelv egyaránt hivatalos (bár vannak egyenlőbbek).
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|