|
|
 |
LvT
2004-07-02 09:33:04
|
4
|
Kedves Kis Ádám!
Nem lévén elméletileg elég felkészült a tárgyban (pl. a terminológia és szaklexika elhatárolásában), így erre a vonalra nem reagálnék. (Magam, engedelmeddel, mivel a különbség számomra lényegtelen, ezt a két kategóriát a továbbiakban sem különböztetném meg. De úgy vélem, előző hozzászólásom átalakítható úgy, hogy a "terminológia" szavak egy részét a szövegkörnyezet elapján kicseréljük "szaklexika"-ra, így a te gondolkodási rendszereddel is konform lehet.)
> 1. emberség
2. emberiség
3. emberiesség
bár az 1. és a 3. szvsz meglehetősen pontos szinonimák.
Ez igaz, csakhogy az én nyelvérzékem" szerint a 3. nem létezik. Az emberies szó nálam létezik, de jelentése inkább 'emberszerű' és nem 'emberséges'. Pl. egy kutya mutathat emberies viselkedést (így hűséget, ragaszkodást), de nem lehet emberséges. Ha feltesszük, hogy a -ség képző nem változtatja meg az alap melléknév jelentését, akkor ezserint a hűséges kutyák ellen elkövetett cselekmény is lehet emberiesség elleni. Ebből viszont az következik, hogy az emberiesség szó adott jelentése nem áll elő egyszerű képzéssel, jelentésváltozás lépett fel.
> A terminológiát általában tudatos nyeltervezési munka eredményének tekintik, és gyakran el is fogadják, azonban nem az országgyűlés szintjén, hanem megfelelő kompetenciáva
Ezt az országgyűlést nem a fenti módon értettem, hanem úgy, ahogy te is említetted egy következő mondatodban: >>Magyarországon hagyományosan olyan terminológiai "hatóságok" voltak, mint [...] a törvényalkotás, hiszen a törvények szövege is normatívnak számított<<. A törvényalkotás testülete az országgyűlés maga. Esetünkben éppen ez van: az emberi(es)ség elleni (bűncselekmény) terminust az országgyűlés által elfogadott büntetőkódex definiálja. (Amúgy, ha pl. az áfa-törvény elejét megnézzük, akkor komplett terminilógiák -- benne pl. a számla -- fogadódnak el az ogy. szintjén).
> Ez nagy tévedés. Az Eu-s joganyag Magyarországon hatályos, és ez vonatkozik a fordításra is, mibvel az Eu-ban minden nyelv egyaránt hivatalos (bár vannak egyenlőbbek).
Nem véletlen hagytam meg az idézésnél a határozat kiadási évszámát: az 2002. volt. Ekkor még nem voltunk tagok és az ekkor készült fordítások státusa "fordítás" és nem "hivatalos szöveg" (jogilag fontos megkülönböztetni ezt a két kategóriát). Az ekkori EU-s jogszabályok a magyar jogon keresztül épültek be a magyar jogrendbe. A magyar jog, pedig mint az a statisztikámból látható volt, egyértelműen emberiség elleni fordulatot használ.
Más kérdés, hogy a fordítói kapacitás még most is olyan csekély, hogy a "hivatalos szöveg" minősítést megkapott anyagok egy része is aggályos nyelvileg. Igazából mérvadó csak akkor lehet még az ilyen szöveg is, ha utolértük magunkat, és már lesz idő és kapacitás tényleg eredeti fogalmazású szöveg minőségét elérő fordításokat készíteni (vi. amelyekből nem süt ki, hogy fordították). |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2004-07-01 19:46:29
|
3
|
Kedves LvT!
Kezdem azzal, hogy a magam részéről az emberiség elleni formát tartom helyesnek. A pontosság kedvéért azonban fontosnak tartom megkülönböztetni a három változatot:
1. emberség
2. emberiség
3. emberiesség
bár az 1. és a 3. szvsz meglehetősen pontos szinonimák. Találkoztam olyan véleménnyel, mely szerint a 3. részhalmaza 2-nek, de szerintem ez kategóriaproblémát vet fel.
Folytatva a terminológiával:
Azt hiszem, magasra fogtál. A terminológia nem azonos a szaklexikával, bár utóbbinak forrása lehet. A klasszikus felfogás (Wüster) szerint a terminológia mindenképpen mesterséges beavatkozás eredménye, tehát független a nyelvközösség reagálásától (ez utóbbi a szaklexikába való átmenetet szabályozza). Terminológiát egy szerző is alkothat, és ez teljesen érvényes lehet az adott műre, vagy életműre, lehet terminológiája egy-egy szakmai iskolának (van is). A terminológiát általában tudatos nyeltervezési munka eredményének tekintik, és gyakran el is fogadják, azonban nem az országgyűlés szintjén, hanem megfelelő kompetenciával.
Tehát, ha ilyen irányban tapogatózunk, inkább az MTA kompetenciáját fogadhatjuk el.
Magyarországon hagyományosan olyan terminológiai "hatóságok" voltak, mint a Magyar Szabványügyi Hivatal (a szabványok fogalomelnevezései perdöntőek voltak), a törvényalkotás, hiszen a törvények szövege is normatívnak számított, emellett a szakágak is igyekeztek rendezni a maguk terminológiáját.
Nemzetközi törekvések is voltak: tulajdonképpen ezzel a céllal jött létre az ISA, a mai ISO elődje. Az ISO előszeretettel ad(ott) ki többnyelvű normaszótárakat. Más nemzetközi szervezetek is egyeztettek, pl. az informatika terén az IFIP-ICC, és a szocialista integrációban folytak egyeztetések.
Ezek a törekvések általában szótárakban testesültek meg, tudomásom szerint sehol nem jelentenek kötelező normát, de a hatásuk nagy.
> Ezzel szemebn az IM Eu-s joganyagai között ezt találtam: A TANÁCS HATÁROZATA 2002. június 13.)
Ez ebben az esetben csak egy fordítás, nincs magyar joghatálya. A fordítás és az eredeti szöveg pedig szerintem élesen megkülönböztetendő: a fordítás külső terminus tükröztetése, így szabatossága inkább szemantikus, semmint lexematikus.
Ez nagy tévedés. Az Eu-s joganyag Magyarországon hatályos, és ez vonatkozik a fordításra is, mibvel az Eu-ban minden nyelv egyaránt hivatalos (bár vannak egyenlőbbek).
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
LvT
2004-07-01 10:58:37
|
2
|
Kedves Kis Ádám!
> 1. Ki a terminológia gazdája: testüket, szaktekintély stb?
Szerintem ez két szintű dolog. Az adott esetben az alsó szinten az országgyűlés (mint a törvényhozás szerve) áll és felette helyezkedik el a nyellvközösség. Az alsó szint "javasol", a felső szint "elfogad" vagy sem, amennyiben az adott kérdés a nyelvközösséget elegendő mértékben érinti. Ha nem, akkor a felső szint kontrollja elmaradhat.
> 2. Mi a mérvadó: a jelentés, a hagyomány vagy megintcsak a tekintély?
A kérdés két részre bontandó:
a) új terminológia születése,
b) terminológia megtartása; ez is két elemből áll:
(i) terminológia átkerülése a szaknyelvből a köznyelvbe
(ii) terminológia megtartása az adott szinten (a szaknyelvben, ill. a köznyelvben).
Az a) pontot illeti a szaknyelvi jelentés és a szaknyelvi tekintély eredője, természetesen tekintettel a korábbi hagyományokra. A b.i)-re is igaz ez, csak a köznyelvi szinten. Viszont b.ii) esetén csak a "hagyomány" az illetékes.
És esetünkben a b.ii)-ről van szó. Megnéztem a CD-jogtárat (2003. decemberi állapot), az emberiség+elleni kifejezés 47 jogszabályban szerepel 1971-2003 között. Az emberiesség+elleni pedig csak 2 AB határozatban (számuk: 2/1994, 53/1993) . Ráadásul ez utóbbiak szóhasználata vegyes, a 2/1994-ben az előfordulások száma 14 emberiség, 1 emberiség/emberiesség és 1 emberiesség; a 53/1993-ban viszont 55 emberiség elleni mellett csak 1 emberiesség van, ráadásul az is elleni nélkül: >>A 3. Cikkbe felvett tilalmak viszont a hágai Nemzetközi Bíróság szerint "az emberiesség alapvető meggondolásain" (elementary considerations of humanity) alapulnak, s semmilyen fegyveres konfliktus esetén sem szeghetők meg, függetlenül az összeütközés nemzetközi vagy belső jellegétől. <<.
Tehát van egy erős hagyomány, amely az emberiség elleni kifejezést támogatja, a magam részéről nem látom értelmét lecserélni az emberiesség elleni fordulatra, még akkor sem, ha az eredeti fordítás hibának tekintjük (de szerintem ez védhető: az adott bűncselekmények az egész emberiséget veszélyeztetik, nem csak egyes egyéneket).
Azt hiszem, abban egyet érthetünk, hogy a múlt nyelvi hibái a jelenkort nem érintik, ha a fordulatot a nyelvközösség elfogadta és szemantikailag világos, állandó tartalma van. (Ha ez nem így lenne, akkor a higany, agyag, rovar stb. nyelvújítási torzszülötteket is fel kellene váltanunk.)
Lenne még egy meglátásom: nem babra meg a játék. Az emberség elleni bűncselekmény jogi fogalom, ha "eltüntetjük", akkor vele vesznek az eddig megalkotott jogszabályok, többek közt az egész alapdefiníciója a magyar jogban. A behozott emberiesség elleni bűncselekmény tartalmát pedig tkp. semmilyen jogforrás nem definiálja...
> Ezzel szemebn az IM Eu-s joganyagai között ezt találtam: A TANÁCS HATÁROZATA 2002. június 13.)
Ez ebben az esetben csak egy fordítás, nincs magyar joghatálya. A fordítás és az eredeti szöveg pedig szerintem élesen megkülönböztetendő: a fordítás külső terminus tükröztetése, így szabatossága inkább szemantikus, semmint lexematikus.
> A rádió felhívott egy neves nemzetközi jogászt, aki szerint az emberiség elleni megoldás fordítási tévedés, a helyes megodás az emberiesség elleni
Vö. a fenti megállapításomat arról, hogy a múltbeli tévedésekből lesznek a mai tisztes szokásaink, ez tehát nem indok az utólagos reklamációra.
A másik az, hogy számomra az emberiesség olyan csinált szó, mint a maroklőfegyver meg a társai, így ha akarom, ugyanúgy aggályos, mint a jogász által kárhoztatott variáns (melynek legalább van a köznyelvben elfogadott jelentése). Én, a magam részéről szívesebben használnám az emberséget (és a pisztolyt).
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|