Ilyen gondolatom nekem is támadt.
De aztán elvetettem, mert az Ő második jövetele már nem semmi lesz, ugyanis nem jön le a földre, hanem magával ragadja övéit, akik jól eltűnnek, és ezt gyakorlatilag mindenki észreveszi (meglátja Őt minden szem, meg mint a villám, és hasonlók). Legalábbis ilyesmi van a Bibliában.
Ha pedig ezután idővel a földre jön, övéivel jön, és igen egyszerűen fog cselekedni, vasvesszővel terelget, ahogy övéi is, és elég egyszerű munkájuk lesz, gyakorlatilag korlátlan hatalommal. Persze akkor könnyű lesz vétek nélkül élni, hiszen Sátán is meg lesz kötve, gondolom, anygalai sem maradnak szabadon. Ám aki mégis vétkezik, gondolom igen gyorsan meghal, nem lesz ott semmiféle pereskedés, sem bizonyítás, sem tárgyalás, sem egyebek, nem lesz semmi mentség.
Visszatérve a kérdéshez, vita nem lesz, Ő-e, vagy nem, bizonygatnia sem kell, hogy Ő Jézus Krisztus. Minden egyszerű lesz és világos. Egészen ezer évig így lesz. Legalábbis ilyesmi van a Bibliában.
Szóval kétség nem lesz, hogy Ő jött vissza, amíg kétség lesz, addig tudjuk, hogy nem jött vissza.
Addig hinni kéne Benne, azután már (az első feltámadás után) nem a Benne való hit lesz a mérce, akik nem az első feltámadásra támadtak fel, örökre különbözni fognak a többi embertől. A hitnek meg már nem lesz az a szerepe, gondolom, akkor már mindenki eljut arra a hitre, amire az ördögök, meg az angyalok, így kétségbe sem vonhatja (nem is lesz rá képes), hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
CSerfa |