Remélem Aquad nem haragszik meg, hogy bemásoltam ide az írását...:
Az akvárium valódi életközösség, az egyetlen eredeti ökoszisztéma, melyet lakásunkban meg tudunk teremteni. A kutya, macska, madár, kisrágcsálók tartása csupán állattartás, de nem teremt önálló biológiával bíró környezetet.
Egy akvárium csak akkor lesz mûködõképes, ha a biológia egyensúlyt megteremtjük és fenntartjuk benne. Ellenkezõ esetben rövid idõn belül zavaros pocsolyává fog változni. Az utóbbi idõben egyre több helyen lehet olvasni az aranyhalak akváriumi tartásáról.
A szakemberek véleménye megoszlik: van aki azt mondja, lehet tartani, van aki azt az álláspontot képviseli, hogy az aranyhalnak a kerti tóban van a helye. Én ez utóbbi véleményen vagyok, azonban figyelembe véve azt a tényt, hogy az aranyhalat tartani vágyók, amúgy sem lesznek hajlandók lemondani elhatározásukról, néhány mondatban megpróbálok segítséget adni legalább abban, hogy az aranyhal ne váljon az oly gyakori, hozzá nem értõ tartás miatti állatkínzás áldozatává. S még egy nagyon fontos dolog: ne tévesszük össze az aranyhalat a koi ponttyal!
Mindenek elõtt, álljon itt egy idézet, mely 1909-ben a Kincses Kalendáriumban jelent meg: „Gömbölyû haltartót sose vegyünk, inkább négyszögletût. Ha valaki tehetõs és áldozhat rá, úgy szép kis akvárium felállítása ajánlatos.” Mint láthatjuk, már lassan száz éve is megpróbálták lebeszélni az embereket az aranyhalas üveggömb használatától. Éppen ezért számomra teljesen érthetetlen, hogy manapság hogyan ajánlhatnak, használhatnak ilyen kínzókamrákat.
Aranyhalat tartani csak megfelelõen nagy méretû (100-200 liter) akváriumban szabad. Más, kisebb testû pontylazacot, labirinthalat lehet kisebb medencében gondozni, és az aranyhal helyett ezek tartását jó szívvel javasolom. Az aranyhal (Carassius auratus auratus) nagyra nõ, mérete akár elérheti a 20 cm-t is. Akváriumát, mint minden más akváriumot, fel kell szerelni a különféle technikai berendezésekkel (szûrés, szellõztetés, világítás). Akváriumokban a biológiai egyensúlyt csak mûszaki berendezésekkel lehet fenntartani!!
- Fûtésre nincs szükség, hiszen az aranyhalat az ezüst kárászból tenyésztették ki a régi Kínában, tehát hidegvízi fajról van szó.
- Nagy melegben gondoskodni kell a víz hûtésérõl!
- Talajnak nagy szemû (diónyi) kavicsot válasszunk. Ez azért jobb, mint a finom, mert a talajról a felgyülemlett ún. mulmot gyakran kell egy gumislag segítségével leszívatni, és a finom szemcseméretû talajt kiszívnánk a medencébõl.
- Az akváriumi növények közül az olcsókat válasszuk, mert elõbb-utóbb az aranyhal meg fogja enni õket. Pótlásukról is gondoskodni kell.
- Vizük harmadát-felét rendszeresen (pár naponta) cserélni kell, mert ezek a halak elég sok nyálkát termelnek. A visszatöltött víz minden esetben csakis hideg víz legyen.
- Etetésükrõl naponta kell gondoskodni. Nagyon ügyeljünk arra, hogy csak annyi eledelt adjunk nekik, amennyit 5-8 percen belül teljesen megesznek, mert az akváriumban felhalmozódó eleségmaradékok, sok és igen komoly gondot okozhatnak.
- Eleségnek élõ és mesterséges ennivalót is használjunk. Ennek nagyobb része természetes táplálék legyen.
Végezetül álljon itt egy idézet egy 1955-ben megjelent könyvbõl: „….Bár a régóta folyó „domesztikáció" meglehetõsen szívóssá tette, ne éljünk vissza ezzel, és az egykori aranyhaltartókat — mint halkínzókamrákat — mellõzzük. Az akváriumban 20 cm-nyire is megnövõ aranyhal nagy, tágas medencét igényel. Ennek homoktalaját kristálytisztára mossuk ki és az erõs turkálás miatt tanácsos még nagyobbszemû kaviccsal is befedni. Az erõs gyökérzetû és nem nagyon törékeny levélzetû növényeket ritkásan, esetleg cserepekbe ültessük, különösen a nagy, fátyolos úszókkal rendelkezõ aranyhal változatok igényelnek tágas úszóteret. E nagyobb méretû medence-igény folytán a közönséges aranyhal egyre inkább kiszorul a szobaakváriumokból, és inkább csak a kerti és parki dísztavak lakójává válik. Ott jobban is érvényesül, könnyebben szaporodik, és nagyszámú ivadéka könnyen — szinte minden különösebb beavatkozás nélkül — felnevelhetõ.” (Dr. Lányi – Dr. Wiesinger: Akvarisztika)
Dezse Tibor (aquad) http://aquad.fw.hu
Én csak azt tenném hozzá, hogy a gömbakvárium sokkal drágább, mint egy ugyan akkora űrtartalmú négyszögletű. 5000.- ból már lehet csináltatni egy 100 liter körülit (csináltatni, és nem megvenni készen a boltban. Az ugyanis több mint a duplájába kerül, mintha valaki egyenként megvenne minden berendezést) |
