Keresés

Részletes keresés

MaTeo Creative Commons License 2004-06-22 22:19:55 3099
Máris mentettem a kedvenc verseim közé. Gratulálok, kedves Ms.!
A hozzászólás:
Ms. Ellen Tate Creative Commons License 2004-05-01 16:56:30 3091
Sodródás


Megyek, hová a szél sodor,
Aggódnom nincs miért.
Mint ki a véletlen kezébe
Tette életét.

Ne kérdezd, mért döntöttem így,
Hisz magam sem tudom.
Volt reményem, szép jövőm
És még szebb holnapom.

Régen még hittem abban is,
Hogy élnem van miért,
Ma mint kietlen pusztaság,
Olyan sivár a lét.

Oly hirtelen történt velem,
Egy pillanat alatt,
Előbb még széllel szálltam én,
De jött az áradat.

Elkapott, s csak visz tovább,
Ellenkeznem minek?
Úszni nehéz, nincs visszaút,
Így csak lebeghetek.

Megyek, ahová hajt az ár,
Mindegy, holnap mi lesz,
Hogy lelkem kárhozik-e el,
Vagy testem odavesz.

Minden, mi jó volt azelőtt:
Értéktelen, üres,
Minden, mit eddig tettem én:
Érdemtelen, szikes.

Miért idáig szenvedtem,
Érdektelenre vált,
Átkoztam a világot, s az
Most ellenem kiált.

Most kéne szót emelni tán,
S megbánni bűnömet…
De büszke lelkem közbeszólt:
„Most már ugyan, minek?”

S támadt hatalmas szélvihar,
A vízből kiemelt,
S rólam, mint rongyot, tépte le
A büszkeségemet.

Megyek dühöngő szél nyomán,
Bármi lesz ezután.
Tódít, taszít és ráncigál
Fertelmes hurrikán.

Embert ölő szörnyű erő…
Reszketnek csontjaim,
Félek, széttép és szerteszór
A tenger habjain.

Már bánok mindent igazán,
De mit érek vele?
Elült a szél, s mint falevél,
Úgy hullok lefele.

Hullámok közt vagyok megint,
S hogy partra vet az ár,
Borús egem felhői közt
Halvány reménysugár.

De minden egyes nappal nő,
Mi most parányi fény,
Ahogy utat tör lelkemben
A hit és az erény.

Megyek, hová a fény vezet,
Hisz ott vár egy sziget,
S majd ha elérem partjait,
Tudom, boldog leszek.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!