Keresés

Részletes keresés

LizyX Creative Commons License 2004-04-14 22:03:57 162
Köszi a hozzászólást.
Nos meg kell mondjam, láttam itt mindenféle furcsa kifejezést, és ezek nagy része azt sem tudom, mit jelent.
Aztán most megnézegettem ezt a címet amit adtál, ez eléggé illik rám, bár érdekes módon csak az utóbbi években, amióta mondhatni, "rendeződött" az életem. Előtte non-stop csak szorongást, rettegést és szomorúságot éreztem.
Most meg komolyan mondom, tiszta hülye vagyok, de szinte úgy változik, ahogy a környezetem egyik percről a másikra. Ha a barátom mondjuk leszúr valami apróságért, amit én nem érzek jogosnak, teljesen kiborulok, úgy érzem, a lelkemet is kitehetem, de ő semmibe vesz, el kell menekülnöm, vagy rosszabb esetben öngyilkosságon jár az eszem. Aztán 5 perc múlva mond valami nagyon kedveset, vagy jön egy jó hír, és úgy fel vagyok dobva, teljesen fefpörgök.
Mondhatom, az elmúlt évekhez képest sok javulást tapasztaltam, de sajnos meg kell mondjam, ez mind a körülmények alakulásának köszönhető (megértőbb barát, anyagi problémák rendeződése, stb). Tulajdonképpen az a legnagyobb gondom, hogy sodródok az eseményekkel, nem tudom a kezembe venni a sorsomat, mintha valami nagy hatalom a markában tartana. Vannak néha vágyaim, egy sikeres, magabiztos női szerep, de aztán ha oda kerülök, hogy lépést tegyek, mielőtt bármit tennék, szinte fizikailag sokkol valami rettegés féle, és ez nem azonos mondjuk egy új munkahely előtti egészséges izgalommal.
Sajnos nagyon sok szidalmat kaptam, hogy mennyire határozatlan vagyok, olyan kis tehetetlen, és hogy mindig másokra vagyok utalva. Ettől rengeteget szenvedek, hogy én miért vagyok ilyen selejt ember, bár érdekes, nemrég olvastam, hogy ez a határozatlanság és közömbösség lehet maga a depi eredménye is.
Különben érdekes ez az évszak dolog, mert "súlyosabb éveimben" én is nagyon tapasztaltam a tél hatását, olyankor volt, hogy csak úgy ok nélkül sírva fakadtam, főleg esténként. ((És nagyon halkan jegyzem meg, ilyenkor nyári strandolásos fotókat nézegettem, nyári slágereket hallgattam és napolajat szagolgattam.))
A hozzászólás:
Hippocampus Creative Commons License 2004-04-14 21:20:39 161
Szia LizyX,

Egy dolog megütötte a fülemet a hozzászólásodból. Nevezetesen ez a "fellegekben érzem magam." Nem lehet, hogy a te depid is bipoláris? Van a hippocampus.fw.hu-n egy "Bipoláris spektrum teszt," esetleg megnézhetnéd. Most éppen a depi mélyén csücsülsz? Van valami szabályosság a visszatérésekben? Nekem általában ősszel és tavasszal, de idén eddig megúsztam, lekopogom. Lehet, hogy éppen az segített, hogy fórumozom?

Hajrá sorstárs:)

Előzmény:
LizyX Creative Commons License 2004-04-14 19:03:49 160
Szia!
Én is visszatérő depresszióban szenvedek. Sajnos eddig a kezelés sem vezetett eredményre, sőt... És jelenleg annyira el vagyok keseredve... Mint végső lehetőséget kerestem fel ezt a fórumot.
Még nem nagyon ismerem itt ki magam, úgyhogy bocsi mindenkinek, ha valamit nem jó helyre írok. Meg most bevettem ezt-azt, úgyhogy azért is bocs, ha érthetetlen amit írok - kicsit szét vagyok csúszva.
Úgy érzem, tök reménytelen a helyzetem, ráadásul nem egy kapcsolatom ment rá. Mert amikor bepánikolok és elkeseredek, nagyon nagy hülyeségeket csinálok. :(
Most rettenetesen el vagyok keseredve, és szörnyen egyedül érzem magam. Néha minden simán megy, és olyankor a fellegekben érzem magam, de sajnos nem tudom kezelni a problémáimat.
Gondoltam, ha beszélek egy-két sorstárssal, talán megtudok néhány tippet, mivel lehet túljutni a krízishelyzeteken. Megbénít ez az egész, és amikor elkeseredek, lehet oda kéne kötöznöm magamat valahová, mert onnantól bármit teszek vagy mondok, mindig csak rontja a helyzetemet.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!