Hahó!
Persze, hogy meggyógyultam, hiszen csak egy alapos megfázás volt. Azért rémisztő ám kedveskéim, hogy négyezer forintot hagytam a gyógyszertárban. Azt veszem észre, hogy a konstans fizetésem egyre kevesebb. Az égvilágon semmit nem csinálok, csak munkába járok, hazautazom, eszem és elfogy. Hiába határozom el, hogy, most pedig spórolni fogok, nincs mibül, na! Nem beszélve arról, hogy valami apróság mindig kell, valami mindig elfogy, egy új harisnya, hoppá, kéne egy rendes cipő az irodába, elfogyott a szempillaspirál, aztán csak azon kapom magam, hogy megint nem tettem félre egy büdös guznyákot sem a nyári nyaralásra. (bár olyan meg még nem volt, hogy nem mentem el nyaralni!:-))
A helyzet jó. Egész héten fetrengtem, zabáltam, és mégsem híztam vissza semmit. Sőt, oly bátor kijelentésre szánom el magam, hogy összeszarjátok magatokat: hiányzott a mozgás. Ez több, mint súlyos...megyek is ma újra tornázni. Végre ezt is megértem.
csók |