Keresés

Részletes keresés

csogu Creative Commons License 2004-03-31 17:15:43 224
Azért érdemes elgondolkodni a kiemelt részen...

hogy az élelmiszer-feldolgozó alágazatok közül a tej-, hús- és baromfiiparral van a legtöbb baj. Május elseje után már csak a belső piacra szállíthatnak.

Ezt így lemerik írni és nyomtatott sajtóban lehozzák.
De mi azért megvesszük.

Normális dolog ez?

Gondoljatok erre a 2 mondatra, amikor az "Istenien elkészített" ételekből esztek.

Szerintem ezt semmi és senki nem állíthatja meg, csak a fogyasztó!!
Amíg a kereslet nem csökken, addig ez az állapot nem fog változni!!!

Sőt..............!!!

A hozzászólás:
csogu Creative Commons License 2004-03-31 16:59:08 223
Jó étvágyat!!!:((

Kolerás rákok és rákkeltő fűszerek
Már Magyarországra is érkezett riasztás az Európai Unió élelmiszer-biztonsági központjából

Már működik az Európai Unió élelmiszer-biztonsági gyorsriasztás rendszere. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalhoz (MEBIH) eddig két riasztás érkezett. Biacs Péter főigazgató elmondta: egyik alkalommal Hollandiában találtak Bangladesből származó, kolerabaktériummal fertőzött (Cholera vibrio), fagyasztott garnélarákot, amely a holland hatóság információi szerint a belga, a francia, a német és a magyar élelmiszerpiacra is eljuthatott. A MEBIH 24 órán belül megtalálta a két lehetséges importőrt, akik azt állították: nem vásároltak a bangladesi rákból.

A másik eset során az uniós központ olyan indiai fűszerkeverékre hívta fel a figyelmet, amelyet a „sudan III” elnevezésű, a textiliparban ismert festékkel színeztek, és vélhetően Magyarországra is került belőle. Ez az anyag nem alkalmas emberi fogyasztásra, a szervezetbe kerülve rákkeltő hatású. A főigazgató szerint Magyarországon nem leltek a fűszerkeverékre. Az EU élelmiszer-biztonsági hálózatában évente legalább négyszáz esetben riasztják az egyes országok hivatalait.

Az élelmiszer-vásárlás – mondta Biacs Péter – kompromisszumok sorozata. Az ár és a megbízhatóság többnyire kapcsolatban áll egymással. A vásárló szeretné tudni, hogy az áru miből és hogyan készül. Ennek azonban ára van: a teljes biztonságot adó ellenőrző és minősítő rendszerekkel dolgozó feldolgozók áruféleségei az adott termékkörben rendszerint drágábbak, mint a kisebb ellenőrzéssel dolgozóké. Az viszont általános állampolgári igény és joggal elvárható, hogy a forgalomba kerülő élelmiszer ne fenyegesse a fogyasztó egészségét, ne legyen veszélyforrás.

Az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető esetek – különféle kórok és járványok – rövid idő alatt országos, sőt nemzetközi figyelmet kapnak. Emlékezzünk, az angliai szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE) vagy a belgiumi dioxinos táppal etetett csirkék ügyére. Magyarországon tavaly júliusban a kiskunfélegyházi Integrál Áfész baromfi-feldolgozói járványos tüdőgyulladást kaptak el a kacsáktól.

Az egészségügyi nyilvántartások szerint Magyarországon évente, átlagban 13 ezren kerülnek élelmiszerre visszavezethető bélfertőzéssel orvoshoz. A becslések szerint ennél legalább háromszor többen otthon kezelik a bajt. (Ez a lakosság 0,13, illetve 0,4 százaléka.) Az Európai Unióban átlagosan évente 300 ezer regisztrált megbetegedésről tudnak, ami a lakosság 0,1 százalékát érinti.

Az élelmiszer-feldolgozásban is terjed a „tiszta” technológia: az üzemben a lehető legnagyobb tisztaságra kell törekedni, s a feldolgozás során ahol és amikor csak lehetséges, tisztítani kell az árut. Az alapanyagnak és az áru üzemen belüli közlekedő útvonalának tisztának kell lennie, és legalább ilyen fontos, hogy a munkások se fertőzzék, szennyezzék az anyagot. Ezen őrködnek a hatóságok, s a versenyszférához tartozó minőség-ellenőrző szervezetek.

Az élelmiszer-biztonság szempontjából fontos lánc nem ér véget a gyárak kapujában vagy a gazdák telephelyein. Folytatódik a kereskedőknél, s a fogyasztó konyhájában. Ez utóbbi kettőt már kevésbé ellenőrzik.

Információink szerint Németországban a Magyarországról érkező élelmiszerek esetleges bojkottja is felmerült egy tanácskozáson. Biacs Péter elmondta, hogy Thomas Isenberg, a berlini székhelyű Szövetségi Fogyasztóvédelmi Központ igazgatója a napokban rendezett berlini szakmai rendezvényen felvetette: hogy a közelmúltban a magyar és lengyel élelmiszerek biztonságát több EU-politikus is megkérdőjelezte. Felvetette nem elképzelhetetlen, hogy a németek egy része bojkottálhatja majd élelmiszereinket.

Biacs Péter úgy véli, a hazai élelmiszer-biztonsággal nincs baj, de nem tesz jót, ha a kaposvári Kométa ‘99 esetéhez hasonlók történnek. Kaposvárott, az utóbbi fél évben gyakorlatilag semmi nem történt azóta, hogy az USDA megvonta a cégtől, majd az egész országtól a húsexportengedélyt. Hasonlóan bizonytalanságot okoz az is, hogy már hosszú ideje folyik az uniós csatlakozást megelőző élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági megfelelés elbírálása – a nyilvánosság teljes kizárásával. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, a titkolózásról érdeklődésünkre annyit mondtak, hogy a bezárásra ítélt üzemek névsorát – a magáncégek üzleti érdeke miatt – nem hozhatják egyelőre nyilvánosságra.

Az országban mintegy nyolcezer élelmiszer-feldolgozó működik: 4500-an vesznek részt az állati eredetű élelmiszerek feldolgozásában. Közöttük 150 a nagyüzem, 250 tartozik a közepes kategóriába, s többi kisüzem. Biacs Péter azt is a piaci versennyel magyarázza, hogy az élelmiszer-feldolgozó alágazatok közül a tej-, hús- és baromfiiparral van a legtöbb baj. Eddig 175 feldolgozó felelt meg az uniós követelményeknek, 44-en vállalták, hogy pótolják a hiányosságokat. Lesz olyan üzem, amelyet bezárnak, mások május elseje után már csak a belső piacra szállíthatnak. Akit a hazai piacra kényszerítenek, annak csökkentenie kell a teljesítményét, s az uniós gyakorlat szerint az ilyen üzemeket később gazdasági okok miatt be kell zárni.

De legalább vmi pozitív is történik.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!