Keresés

Részletes keresés

elterito Creative Commons License 2004-03-22 08:52:03 7
Én sem tudom miért bonyolultabban lett megoldva a dolog a kelleténél, de úgy sejtem így történt.

Ami pedig a kétféle forrás miatti különbözőséget illeti, ezt kevésbé tudom elfogadni, mert csorbítaná az ihletettséget.

dr poljakov Creative Commons License 2004-03-22 08:33:16 6
Akkor kérlek szépen, magyarázd meg nekem a topikindító kérdést.
A hozzászólás:
actionman Creative Commons License 2004-03-21 00:01:44 5
Egy teremtes volt. Az elso leiras a jahvista szerzo munkaja, mig a masik a papi iroe. Nem ket teremtest irnak le, hanem ugyanarrol a teremtesrol szamolnak be.

Logikus is: egy vilag - egy teremtes. Ellenkezo esetben arrol lehetne szo, hogy a teremtes meneteben volt egy szunet. De nem volt, mert Istennek csak egyetlen teremto aktusa volt (miert is kellett volnba neki 2?).

ActionMan

Előzmény:
elterito Creative Commons License 2004-03-18 16:30:56 2
bemásolom:

A Mózes első könyvében két teremtésleírás olvasható (1 Móz. 1. – 2. Móz. 3. valamint 2 Móz. 4. – 2. Móz. 25.) Az első a világ teremtésével indul, és az ember teremtésével fejeződik be. A második pedig Ádám teremtését, a paradicsom berendezését, és végül Ádám feleségének a megteremtését írja le.
A keresztény és zsidó írásmagyarázók többnyire úgy értelmezik, hogy a második leírás az első részletezése, a bibliakritikusok szerint pedig két különböző forrás egybeszerkesztéséről van szó.
Én azonban úgy vélem, hogy két, egymástól teljesen eltérő isteni teremtés leírása szerepel a Bibliában.
Az első történetben a kizárólag Istenre használt teremteni "bara" ige 5-ször szerepel. 3-szor a világ teremtésével kapcsolatban (az elején és a végén) egyszer a nagy vízi állatok kapcsán és egyszer pedig az ember teremtésének bemutatásánál.
Ezen kívül többször olvasható az, hogy Isten a szavával szólt, és a természeti elemek közreműködésével létrejöttek a halak, szárazföldi állatok, valamint a növények.
Nyilvánvaló, hogy a teremtés globálisan kiterjed az egész Földre, erre utal a szárazföld és tenger teremtése, valamint az is, hogy az ember feladata a halak fölötti uralom is.
Ezzel szemben a második leírásban egyáltalán nem szerepel a "bara" ige, viszont a formálást leíró "jájcer" ige 3-szor is (2-szer az ember formálásánál és egyszer a mezei vadak és madarak formálásánál).
Az is nyilvánvaló, hogy ez utóbbi leírás pusztán csak az édenkertre vonatkozik, erre utal a részletes földrajzi leírás is. Itt az ember formálása is annyiban eltér az előzőtől, hogy nyilvánvalóan csak egy párról van szó, így az itteni adam szó később személynevet is jelent, bár ez a zsidók körében nem terjedt el.
Azt, hogy a két teremtési aktus időben elkülönült, az is alátámasztani látszik, hogy a később Édentől keletre Nód földjére űzött Kain esetében felmerül annak a kockázata, hogy valaki megölje, tehát rajtuk (Ádám családja) kívül mások is éltek.
Most már csak annak tisztázása marad hátra, hogy vajon a két teremtés időben miképp játszódott le. Amennyiben elfogadjuk, hogy a Földön az élet hosszú múltra, és változatos fejlődéstörténetre néz vissza (márpedig a leletek ezt látszanak igazolni), akkor valószínűnek tűnik, hogy az első teremtéstörténet hosszabb korszakokra oszlik, viszont a második lényegesen rövidebb időben zajlott, és Ádám valamint az Éden megalkotását írja le.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!