hullafáradt vagyok.
evés rendben. előbb utóbb meglesz a núbiai párductestű projekt.
én nem mondanám, hogy "vesszen" semmire, inkább valamiféle egészséges arányokat kívánnék. a gagyinak is van szerepe. csak nem jó, ha túlságosan elszaporodik. valamin meg kell mutatni, hogy mi gagyi. és ha nem lenne igazi gagyi, akkor nekünk kellene megcsinálni, hogy demonstrálni tudjuk a jelenséget. és ezt én pl. eléggé utálnám. amúgy az elrontott dolgok mindig tanulságosak. ha csak magunkat nézem, meg azokat a dolgokat amikről itt szó van, ezek szintén olyasmik, amiket elrontottunk, vagy rosszul, hibásan csináltunk (lényegetelen ezesetben, hogy teljességében önhibánkból-e) és ezeknek a hibáknak az elemzéséből tanulunk. ha úgy akarom fogalmazni, ezeken keresztül van esélyünk arra, hogy jobbá váljunk. tehát, ha a hibák nem lennének, rosszabbak lennénk.
más.
a minap felhívtak, hogy érettségi találkozónk lesz. és hogy mennyirenagyon fontos lenne, hogy menjek. én egyen se voltam még, mert azt gondolom, ha amúgy nem érdeklődünk egymás iránt, akkor egy rossz rántotthúst megenni együtt nem szeretnék. valamint szintén nem szeretném látni, hogy ki hízott és fogyott, ki öregszik, és ki nem, nem akarom tudni, hogy kinek hány gyereke van, és ki mit dolgozik, van-e új autója, lakása, brillgyűrűje, kutyája, dvdje bárkinek. arra kíváncsi lennék, hogy ki mit gondol másképp, mint a suliban, meg hogy kinek miféle életstratégiát sikerült kialakítania, és hogy az bevált-e, de ezekre a dolgokra a 36 fős bécsimajszolós keretek között nem lehet választ kapni. ezt alighanem el fogom valamilyen formában mondani nekik. majd kitalálom hogy hogyan. mert az ilyen áldolgokat világéletemben rühelltem.
|