|
|
|
|
 |
rumci
2004-03-01 08:59:18
|
168
|
| Ne a zéró és a nulla, hanem a nulla és a semmi közti különbséget keresd! |
|
A hozzászólás:
 |
phls
2004-02-29 19:13:25
|
167
|
Köszönöm, éppen azért kérdeztem, mert többféle esetmeghatározással találkoztam már. Bizonyos (ált. ôsibb) névutókkal kifejezhetünk "hagyományos" esetviszonyokat is. Az esetek hovatartozása a névutóvá váló, még nem megállapodott szavak esetében is bizonytalan? (Még: tekintetében, alkalomból, illetôen, folyamán, során stb.)
az alanyesetű főnéven van egy zéró esetrag, míg az eset nélküli főnéven nincs.
Kedves. S ha vaksi szememmel nem látnám a zéró és a nulla közti különbséget? |
|
Előzmény:
 |
rumci
2004-02-26 00:19:17
|
166
|
Azért ne tekintsük, mert a névutós főnévi szerkezet egésze tölti be egy mondatrész szerepét. Márpedig az esetet az esetadó alaptag rendeli az egyes mondatrészi szerepekhez. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a névutós főneveknek mint szerkezeteknek nem szoktak esetnevet adni. (De a magyarban az esetkategória amúgy is nagyon sok szempontból furcsa.) (Bizonyos mértékben persze iskolafüggő is lehet, hiszen tekinthetünk úgy a névutóra, hogy azok tulajdonképpen vonzatos határozószók.)
Az esetnélküliség és az alanyeset között az a különbség, hogy az alanyesetű főnéven van egy zéró esetrag, míg az eset nélküli főnéven nincs. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|