|
|
|
|
 |
Erzsébeti
2004-02-27 19:56:58
|
252
|
Majdnem jó!:)
Annyit segítségképpen, hogy ha el tudod fordítani a szekrényt az oldalára akkor már nem is kell fognod két kézzel az ajtólapot, mert az akkor már "lapján" fekszik:). Mi nem rajzoljuk körbe a csavarhelyet, hanem egy határozott mozdulattal kilyukasszuk a spitzbohr-al, és ugyanazzal a fogással már mehet is bele a "gyorscsavar", vagy ahogy más ismeri a a forgácslapcsavar. Mondanom sem kell, hogy alapból akkus géppel tekerjük be.
Erzsébeti |
|
 |
Erzsébeti
2004-02-27 19:52:18
|
251
|
lepődj meg az olasz pántok a pántország nagymenői...:))
Erzsébeti |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2004-02-27 14:45:37
|
250
|
Nekem valami erdész fúró készletem van, volt vagy 2000 forint a 6-os készlet. :-) Kinézetre olyan mint a Forstner de vagy 2-3 mm-t kilóg a hegye. Amennyi ajtót én fogok szerelni, arra jó lesz, hacsak nem akarok 15 mm-nél vékonyabb lapot, mert akkor átlyukasztom. Mondjuk most kicsit megkékült az éle, lehet, hogy túlerőltettem.
Csészetávolságon a csésze szélének távolságát értem a lap szélétől. Próbáltam 3mm-rel, az kevés volt, a próbalap a kivetőpánt állítócsavarjának végállásában sem illeszkedett (gagyi olasz kivetőpánt). Végül 5mm vált be. Így viszont 22.5-re van a lyuk közepe. A 10 centis távolságot eltaláltam.
Nekem a nagyobb gondot a szekrénybe menő tartóka bejelölése okozta. Végül csináltam egy olyan próbalapot, amin pont 10 centire bemartam a fészket, ebbe szereltem egy pántot tartóstól,pontosan odaillesztettem az ajtó felső és alsó éléhez, a tartót a szekrény falához feszítettem a rugó ellenében és a harmadik kezemmel körberajzoltam a csavarlyukat. :-) Nem volt egyszerű. Hogy kellett volna ezt okosan csinálni? |
|
Előzmény:
 |
Erzsébeti
2004-02-27 13:55:30
|
249
|
Garatula!:))
A "csészetávolságon" mit értessz?
A fenékfúró (fortsner) "lukközepe" az anyag szélétől 2 cm:) De miért nem kérdezted meg?:)
Az ajtó alsó és felső vízszintes sikjátol meg 10 cm az alap, ettől el lehet térni ( a 10 cm-től) de alapból ennyivel lehet számolni.
mi sem hasznélunk sablont, csdak akkro, ha kellő mennyiséget kell kifurni. Fúráskor miután bejelölkük a lukközepet akkor egy azstalosszerszámmal (spitzbohr...magyarul lyukszúró) beütunk egy kis lukat, hogy a fortsnerfúró középső hegye könnyen odataláljon. Ha nincs ilyen belyukasztás akkor nagy esély van arra, hogy "elmásszon" a fúró. Ezt a pánthelyfúrást mindig álványosfúrón kell csinálni, mert az ember keze nemelég pontos ehhez. persze elég egy olyan szerszám hozzá (álvány)amibe be lehet fogni a kézifúrógépet (én is ilyet használok). A fortsnerfúrónál fontos dolog, hogy ha valaki ilyet vesz akkor úgynevezett "koronást" vegyen. Ez nem márkajelzés, hanem a fúró vágóélén kiképzett nyúlvány szakmai neve. Tehát a vágóélnél úgy néz ki a fúró, hogy van a "közepe", utána kétoldalt a fúró teljes szélességében pedig egy-egy sugárirányú "lapos" vágóél, és a vágóél végén (kint a külső peremnél) van egy kiálló hegyszerúség. Persze mind a két vágóélen egy-egy:)
Ez fontos alkatrész mert ettől fog "szépen" dolgozni a fúró, és ettől van az is, hogy ha nem álványban dolgozik vele az ember akkor "megtámasztódik" a fúró fúrás közben, és így pontosabb oldaltartást lehet elérni. Egy vídiás (keményfémlapkás) 35 mm-es fortsner fúró ára kb 6000-10000 forint közt mozog, és megéri megvenni, mert vannak mindenféle gagyi cserélhetőlapkás izék is kb 2000-3000 ft között, de azok szart sem érnek (max 3 db luk...)
Erzsébeti |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|