|
|
 |
Bkriszti
2004-02-19 22:23:37
|
169
|
Sziasztok,és szia Jegkiralyno!
Még nem írtam ide,de azt hiszem,fogok.Olyan aranyosan beszélitek meg a problémáinkat.
Jegkiralyno:én most vagyok harminc.Tizenegy éve kezdődött a betegségem.Ebből hét és fél évig gyógyszereken éltem:xanax,rivotril és fluoxetin.Hosszú kísérletezgetés után a rivotrilnál maradtam.Szerintem az erős függőség miatt egyedül,úgy értem szakember nélkül ne próbálj meg leszokni.Számomra is pokol volt ez az időszak,ráadásul külföldön,ahol csak a férjemet ismertem.Pszichiáterhez jártam,(sajnos még mindig látogatom),viszont időközben abszolút gyógyszermentes lettem,és szültem egy gyönyörű kislányt.
Most újra fölírta a csodadokim a fluoxetint,sajnos nem gyógyultam ki teljesen.De azt hiszem,nyugtatókat már képtelen lennék szedni.Inkább ront a helyzeten,mintsem javítana.
Egyébként szerintetek ki lehet ebből valaha is gyógyulni?Nálam aztán van/volt minden:pánikrohamok,szorongások,fóbiák,depresszió.Szép listát tudok nyújtani.
Tudom,mit élsz át most,hát,nem irigyellek.Minden esetre csak előre nézz,föl a fejjel,lesz ez még máshogy is!!!
Puszi.
Kriszti. |
|
 |
Juczkó
2004-02-19 18:27:06
|
168
|
Azt hallottam, hogy van Pesten direkt pánikklinika, vagy legalábbis hely, ahol csak ezt kezelelik. Rosszul tudom, járt ott már valaki?
Nekem is felírták anno...asszem másfél dobozt szedegettem be, de csak kicsit lettem nyugodtabb, jobban aludtam, de a közlekedés még nehezebb lett, mert eltompultak a reflexeim tőle. Néha lépni is alig tudtam. Egyébként is kissé gyanakvó vagyok ezekkel a szerekkel szemben, és nem akartam rászokni, főleg, hogy nem lettem igazán jól tőle.
Jégkirályno, nem fokozatosan hagytad abba?
Valami természetes szerrel, teával, orbáncfűvel nem tudod kissé pótolni a Xanaxot?
Azért próbáld meg valamilyen szakértő tanácsát kikérni. Egyszer a tévében meséltek valami szerekről, amiket bármeddig lehet szedni. Persze nevet nem mondtak a reklám miatt!
Jobbulást! |
|
A hozzászólás:
 |
Jegkiralyno
2004-02-19 17:24:11
|
167
|
en 22 eves vagyok, nalam ugy kb 6 eve kezdodtek ugyanezek a tunetek... negy eve xanax fuggo vagyok de az orvosokhoz mar nem rohangalok. nincs miert.
egyre tobb es tobb xanaxot szedtem az utobbi idoben, felelmetesen sokat, hogy elerjem ugyanazt a hatast, amit a kezdetben kapott 0.25mg-os tabletta adott... elhataroztam,h leszokom.
Otodik napja nem szedem a lila kis "gyemantokat". Maga a pokol.
Ot napja nem mozdultam ki a hazbol a felelem es az eros elvonasi tunetek miatt. De remelem, idovel enyhul majd. Az egyetlen dolog, amit nem tudok, hogy az agorafobiammal mi lesz a xanax elvonasa utan...
ne kezdjetek el xanaxozni...vagy ha mar nagyon muszaly, ne szedjetek tovabb max. 3 honapnal |
|
Előzmény:
 |
Juczkó
2004-02-18 09:39:52
|
162
|
Sziasztok!
Hát igen....már lassan húsz éve lesz, hogy elkezdődött. De talán már egész kicsiny koromtól mutatkoztak előjelek.
Első "igazi" tünet: álmomból iszonyatos szédülésre ébredtem. Ez borzalmas félelemérzéssel is jár. Mintha zuhannék, de nem tudok megkapaszkodni, csak kapkodok ide-oda. Mivel ettől a nagy parától felmegy a vérnyomás, hát a körzeti orvos vérnyomáscsökkentővel, meg enyhe nyugtatóval kezel, de tanácstalan- tehát ideggyógyász: megkopogtat, nem talál semmit, de agórafóbiára gyanakszik (mert közben előjött az a tünet, hogy az utcán úgy érzem, hullámzik a talaj a lábam alatt, és dülöngélnek a házak). Az az is egy másik nyugtatót. A tünetek ettől függetlenül hol elmúlnak, hol előjönnek.
Telik az idő, elköltözöm, más orvos, más hely, hasonló kezelés, pedig már pszihológushoz is küldtek. (megjegyzem, neki is jót tett volna egy kezelés) Szervi okokra gyanakodnak. Találtak is szűkületet a nyakcsigolyáim közt (de jó!), biztos ez volt a bűnös. Szedek értágítókat, meg járok ultrahangra. A szédülések jönnek, múlnak....jönnek, múlnak... Közben elválik tőlem a férjem, viszi a gyereket. "Egy őrültel nem él együtt."- én elismerem, de attól őrült maradok.
Következmény: kicsit mélyült a depresszióm. Nem újság, már kamasz komomban is szerettem volna öngyilkos lenni, szerencsére (?) nem voltam elég bátor és elszánt a dologhoz.
Elmegyek egy másik pszihológushoz. Dumálunk egy jót, ad egy lapát Xanaxot: majd írjak, ha jobban leszek! Nem írtam...
Élem az életem, van másik párom, másik babám. Nagy szédülés ritkább, kis szédülés gyakoribb. Félelem maradt. Tényleg jobban szeretem az estét, mert úgy érzem, akkor nem látják annyira rajtam, hogy milyen nyomorultul vagyok, meg egyébként is az alkony a kedvenc napszakom.
Hamarosan munkahelyet kell keresnem, mert lejár a gyesem. Már előre rettegek. Ja, én sem szeretem a tömeget, rosszul vagyok a várakozástól és a konfliktushelyzetektől. Most semmit nem szedek. Nem tudom, előlről kezdjem e a járkálást orvos után, és hol? Kezdjem a körzetivel, akinek a pletykás cserfes aszisztensei beleszólnak a dolgába és mindig pisilnie kell, vagy más menőkéje van, ha én bemegyek hozzá. (ez véletlen, nem azért van, mert unja a képem. két év alatt háromszor látott)
Jó lenne megszabadulni ettől a nyűgtől...lehetséges??? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|