|
|
|
|
 |
Kis Ádám
2004-01-17 00:06:55
|
75
|
Kedves phls!
Sok minden lehet, még az is, hogy a helynévképző locativusragból keletkezik. A nyelvtörténetben nálam tájékozottabbak elmondhatják, van-e ilyen tendecia, de tartok tőle, hogy a XI. századi magyar nyelvben még viszonylag kevés rag volt, inkább a névutózás járta. Így inkább egy fordított tendencia látszik valószínűnek, mely szerint a képzőből lett valamely rag. De erről sem tudok.
Ezzel együtt, én azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy a -d kicsinyítőképzőnek és a -d helynévképzőnek nincs köze egymáshoz. Vagy legalábbis nem látni, mi a közük egymáshoz.
A Borsod melletti érvelés azért nem kielégítő, mert a Borsoddal egykorú személynévből eredő egyéb helységnevek esetén nincs nyoma a Borsodéhoz hasonló oknak.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
phls
2004-01-16 23:43:25
|
74
|
Kedves Ádám!
Gondolom, a képzôk (s egyéb nyelvi elemek) szerepének megváltozása nem hirtelen, nem azonos sebességgel és nem egyszerre ment végbe az országban. Ezért aztán könnyen meglehet, hogy bizonyos településnevek a -d-t már mint helynévképzôt kapták, vmilyen jellegzetességbôl mint alapból kiindulva.
Nem lehet, hogy az ôsi -t helyrag (itt, lent, helyütt, Vácott) IS az elôdje egy -d2 helynévképzônek, melynek is akkor semmi köze a kicsinyítô képzôhöz?
Kedves KisPiramis!
Ebben semmi szokatlan nincs: tudnivaló, hogy mindkét nyelv rokona a magyarnak – s akkor egymásnak is. :-) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|