Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2004-01-16 17:29:33 72
Való igaz, a -d általános helynévképző volt, nemcsak személynevekből, hanem egyéb, az adott helyre jellemző növényekből (Nyárád), állatokból (Tokod(?)). Emellett a személyneves változat is eléggé tipikus. Nem sikerül azonban ebben valami időösszefüggést észrevenni. Például a Abod, Agárd, Feled, Zaránd helységnév nagyjából azonos korú a Borsod-dal, de a kicsinyítőképzős eredetet semmi nem indokolja.
Kis Ádám
A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2004-01-16 15:09:09 70
Kedves Kis Ádám!

> Balatonendréd arra mutatnak

Nem mindegy a kor, hiszen helynévképző jellegét éppen onnan szerezte, hogy sok olyan helynév végén volt, amelyet eredendően képzőtlenül neveztek el olyan személyről, kinek neve -- az adott korban tipikus módon, vö. Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár -- a -d kicsinyítőképzővel végződött.

A terminus post quem ott fogható meg, amikor a -d képző nem személyről elnevezett településnevekben is megjelenik, pl. Nyárád [ha jól emlékszem fejből, ilyen személynevet nem lehet kimutatni].

A Borsod esetében, minthogy a szentistváni államszervezlshez kapcsolódik, még a XI. sz.-i nyelvszokásokat célszerű figyelembe venni.

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2004-01-16 13:16:22 69
Kedves LvT!

A Borsod kicsinyítő képzőjét azért nem érzem biztosnak, mert Kiss Lajos nem hivatkozik ilyesmire, és mert ugyancsak a Kiss Lajos szerint más helynevek, pl. Balatonendréd arra mutatnak, hogy működött egy -d helynévképző, amelyik kifejezetten személynevekhez járult.

Ebből nem következik, hogy ne lett volna -d kicsinyítő képző, viszont a Borsod más tendenciának is megfelelhet.

Kis Ádám

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!