|
|
|
|
 |
Kis Ádám
2004-01-16 17:29:33
|
72
|
Való igaz, a -d általános helynévképző volt, nemcsak személynevekből, hanem egyéb, az adott helyre jellemző növényekből (Nyárád), állatokból (Tokod(?)). Emellett a személyneves változat is eléggé tipikus. Nem sikerül azonban ebben valami időösszefüggést észrevenni. Például a Abod, Agárd, Feled, Zaránd helységnév nagyjából azonos korú a Borsod-dal, de a kicsinyítőképzős eredetet semmi nem indokolja.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2004-01-16 15:09:09
|
70
|
Kedves Kis Ádám!
> Balatonendréd arra mutatnak
Nem mindegy a kor, hiszen helynévképző jellegét éppen onnan szerezte, hogy sok olyan helynév végén volt, amelyet eredendően képzőtlenül neveztek el olyan személyről, kinek neve -- az adott korban tipikus módon, vö. Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár -- a -d kicsinyítőképzővel végződött.
A terminus post quem ott fogható meg, amikor a -d képző nem személyről elnevezett településnevekben is megjelenik, pl. Nyárád [ha jól emlékszem fejből, ilyen személynevet nem lehet kimutatni].
A Borsod esetében, minthogy a szentistváni államszervezlshez kapcsolódik, még a XI. sz.-i nyelvszokásokat célszerű figyelembe venni. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2004-01-16 13:16:22
|
69
|
Kedves LvT!
A Borsod kicsinyítő képzőjét azért nem érzem biztosnak, mert Kiss Lajos nem hivatkozik ilyesmire, és mert ugyancsak a Kiss Lajos szerint más helynevek, pl. Balatonendréd arra mutatnak, hogy működött egy -d helynévképző, amelyik kifejezetten személynevekhez járult.
Ebből nem következik, hogy ne lett volna -d kicsinyítő képző, viszont a Borsod más tendenciának is megfelelhet.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|