Keresés

Részletes keresés

valláskritika Creative Commons License 2004-10-01 20:08:03 20

Bocsi de ilyen hosszú hozzászólást csak ritkán szoktam elolvasni.

Most éppen nem tettem így.

 

Nem lehetne csak a lényeget?

A hozzászólás:
Siphersh Creative Commons License 2004-01-14 05:02:08 17
Data Logger, a létezés definiálására illetve értelmezésére mint kommunikációs alapfeltételre tűnsz utalni, majd azon nyomban el is siklasz e definíciós feladat felett, és az értelmezetlen létezés minőségeit kezded taglalni. Ezek a minőségek azonban alany nélkül maradnak, ha nem tudjuk, mit jelent a létige.

Mert én azt mondom neked, hogy ne félj szembenézni a létige értelmezésének problémájával! Igen, ez egy nyelvhasználati, kommunikációs kérdés, aminek tétje nem annyira a tisztánlátás, hanem sokkal inkább már eleve a megértés, a közös nyelviség, a párbeszéd, mint tartalmas közlések rendszere.

A kérdés az, hogy mit értünk a létige alatt. Ha ezt egyértélművé akarjuk tenni, akkor nyilván egy meghatározást, egy definíciót próbálunk adni a szóra.

Csakhogy egy meghatározás, egy definíció nem más, mint egy mindenkori alaphalmaz egy elemének vagy részhalmazának kijelölése. A létigét úgy lehetne meghatározni, hogy kijelöljük azon dolgok halmazát, melyek léteznek. Ez a "létezők" halmazának meghatározása. Csakhogy ilyenkor az alaphalmaz kizárólag létező dolgok halmaza lehet. Ha az alaphalmaz egy eleme nem létezik, akkor az az elem nem "valami", vagyis nem eleme az alaphalmaznak. Már bocs, hogy ezzel a paradoxonnal fejezem ki; a lényeg, hogy a meghatározás alaphalmaza mindig részhalmaza a létezők halmazának. Máskülönben nem beszélhetünk meghatározásról vagy definícióról.

Másrészről pedig egy meghatározás mindig a létigére illetve a létezésre épül. Nem értelmezhetjük magát az értelmezést a létige értelmezettsége nélkül. Más szóval: minden meghatározásban szerepel a létige valamilyen formában. Gondolj arra, hogy az illető lét-meghatározást át kell tudnunk fogalmazni egy olyan mondattá, ami úgy kezdődik, hogy "létezőnek nevezzük azokat a dolgokat, amik...", ahol is "dolgok" alatt a létezőket értjük.

A lét definícióját az a közlés adná, amiből megtudhatja valaki, hogy mit értesz létezés alatt, akinek még fogalma sincs a lét fogalmának jelentéséről. Ez lehetetlen. A lét fogalma egész egyszerűen alapvetőbb értelmű, mint a meghatározás fogalmi aktusa.

Mindez azért érdekes, mert ebből következőleg a mi általunk fogalmi ésszerűségnek nevezett gondolati rendszer keretein belül nem tudjuk meghatározni a lét fogalmának jelentését. Nem kell ettől megijedni: minden fogalmi rendszer alapfogalmakra épül, nem kivétel ez alól a legtágabb értelemben vett fogalmi ésszerűség sem. A lét, a létező ilyen alapfogalom.

De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jelentése ennek a szónak. Az egész fogalmiság ráépül erre a szóra, és így két ember, akik mást értenek e szó alatt, minden egyes nyelvi megnyilvánulás alatt mást értenek. Az emberek között valamiképp kialakul egy fajta gyakorlati, nyelvhasználati egybecsengés a létige használatának, értelmezésének tekintetében, ami legalábbis megfelel a közösségi, kulturális és valóságképbeli együttlét és együttműködés fogalmi fenntartásának. Ez az egybecsengés, ez a konszenzus, ez a közösségi egyértelműség természetesen nem a fogalmi ésszerűség közegében, nem annak segítségével jön létre, hiszen a létige közösségi egyértelműségének teljes hiánya mellett semmiféle közlésre nem lehet alkalmas ez az ésszerű fogalmiság. Az, ami a létige funkcionális egyértelműségét generációról generációra fenntartja, és ami által a nyelviséget elsajátító gyermek felölti ezt a közös lét-értelmezést, az emberi együttlétnek olyan közege, ami alapvetőbb a fogalmi ésszerűségnél. Alapvetőbb, hiszen ebben a közegben nyernek értelmet az egzakt fogalmiság alapfogalmai. Milyen kifejező a magyar nyelv: "alap-vető": ebben a közegben kerülnek lefektetésre a fogalmi ésszerűség alapjai.

Ez a közeg a fogalmiságnál általánosabb értelemben vett létélmény, a legtágabb értelemben vett emberi együttlét élménye, amit "még" nem köt sem ésszerűség, sem a valóság fogalmi tagolása, sem pedig a fogalmilag tagolt valóság belső rendszerisége.

Ha úgy érzed, hogy a létige értelmezésének problémája mentén elbeszéltek egymás mellett a mindenkori vitapartnereddel, akkor egyeztetni kell a létige jelentését. Ezt nyilván te is így gondolod. Ez az egyeztetés pedig csak az ésszerű fogalmiságnál alapvetőbb, általánosabb, közvetlenebb, nem-ésszerű közegben történhet meg.

Ha ezt az egyeztetést, ezt az egyértelművé tevést az ésszerű fogalmiság keretein belül próbálod elvégezni, akkor folyamatosan a saját lét-fogalmadra épülő fogalmiság keretein belül maradsz, és a közléseid vagy kérdéseid értelmét a te lét-fogalmad értelme határozza meg. Így nem lehet egyeztetni két esetlegesen eltérhető lét-fogalom értelmezettségét. Az ilyen meghatározási próbálkozások puszta önértelmezések, hiszen a fogalmiság keretein belül állítasz fel önfarkába harapó, látszólagos definíciókat.

De a probléma fennáll. Valóban különbözhet, és azt hiszem, valamennyire bármely két ember esetében különbözik a lét fogalmának nyelvhasználati értelmezettsége, és ez valóban folyamatos félreértéseket eredményezhet. És én úgy látom, hogy valódi párbeszédek ilyen vonatkozású alapfeltételét nem az ésszerűség adja, hanem az emberi létélmény teljessége, és az emberi együttlét teljessége.

A lelkiek már a fogalmiak tekintetében is alapvetőbbek az értelmieknél. A lét közös értelmezettségének kérdésére a választ nem találhatod meg abban, amit értesz, hanem csakis abban találhatod meg, amit érzel. Ha párbeszédről van szó, akkor a párbeszéd legalapvetőbb síkja mindig az érzelmi kapcsolat. Az ésszerű fogalmiság csak ennek esetleges érvényességű és esetleges értelmű megnyilvánulása, és egyben egy megvalósulási közege is. Ennek a megvalósulásnak képezi részét a létige használata is, és így értelmezettségében és érvényességében teljes egészében alá van rendelve e nem-ésszerű, nem-fogalmi létélmény irányultságának. A személyes együttlét is mindig ebben a közegben gyökerezik, ha gyakran csak a fogalmi párbeszédben megjelenő felszínt vesszük is tudomásul. A létige értelmének egyeztetése folyamatosan zajlik minden párbeszédben ezen az alapvető síkon, amennyiben valóban a kölcsönös megértés a cél. De a fogalomhasználat csak egy megvalósulási képzete az eredeti, legtágabb értelemben vett létélménynek. Ha ennek az élményiségnek pillanatnyi irányultsága szerint nem "célja" a kölcsönös megértés, akkor nem zajlik a létige értelmének egyeztetése sem.

Előzmény:
Data Logger Creative Commons License 2004-01-04 18:07:53 -
LÉTEZÉS definiciója

Már nagyon meguntam, hogy a LÉT és a LÉTEZÉS szavakat teljesen értelmetlenül használják és ezeket az értelmestlenségeket nagyon is értelmesnek próbálják eladni.

Javaslom tegyük tisztába a dolgot egyszer és mindenkorra.

Hiszen minden létezik valamilyen formában, amiről tudomásunk van. Micimackó és Isten is 100%-osan létezik mint az egyik mese a másik mitológiai alak. Ez biztos, a többi létezési viszonyt lehet vitatni. Tehát ezen példa kapcsán kivánom szemléltetni, hogy ha valaminek a létezését firtatjuk, vagy kijelentést, vagy kérdést teszünk fel, akkor nagyon pontosan meg kell azt is adnunk, hogy;

- milyen körülmények között létezik
- mi az teljesen pontosan, aminek a létezését firtatjuk

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!