|
|
 |
LvT
2004-01-12 16:25:27
|
27
|
Kedves Szegedi Béla!
> OK, én viszont abban sem látnék kivetnivalót, ha ezek a formák a reguláris helyesírásban is polgárjogot nyernének
Igen, és emellett polgárjogot nyerne a gója írásmód a gólya mellett, a mongya a mondja mellett stb.
Én pl. nem látom be, hogy miért csak az egyetemet végzettek gyengeségeit korrigáljuk megengedő szabályozással, a 6 elemit végzettekét miért nem? [Ezt most komolyan mondtam.]
> (És néha még a szakértők is elbizonytalanodnak, lásd pl. a sportnyelvi kifejezésekről folyó disputát itt a Magyarulezben.)
Az AkH (=A magyar helyesírás szabályai) a köznyelvet szabályozza, a szaknyelvek jelenleg is az önszabályozó módon az illető testületekre van bízva. Ha nem élnek vele, az nem az AkH rigidségének bűne.
> ami megenged alternatívákat
Talán nem jött át: véleményem szerint az AkH jelenleg is megengedi mindhárom írásmódot :))
> Persze, én nem a szerző véleménye miatt linkeltem be, hanem a tárgyalt problémák (?) miatt.
Én viszont arra szerettem volna utalni, hogy kinek ez fáj, kinek az fáj; nemigen lehet mindenki megelégedésére tenni. A dolog egyedül úgy hozható nyugvópontra, hogy megszüntetjük a helyesírásási szályzatot.
> Számodra kéretlenül. Lehet, hogy a szakmán belül másnak tetszene a szó, nem?
Kétlem. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet, hogy éppen ezekkel az analitikus szerkezetekkel gyárjuk magunknak a problémákat. Mert pl. van egy biodiverzitásvédelmi célprogram. Ha ide beszuszákoljuk a biológiai sokféleség-et, akkor rögtön jön a probléma, hogy hány kötőjel és hova kell...
> Engem is idegesít, amikor pl. irodalomelméleti tanulmányok olvasásakor minden második tagmondatnál a Bakos után kell nyúlnom.
Én nem tudom, mi a különbség aközött, ha valaki nem tudja, mi az a biodiverzitás, meg aközött, aki nem tudja, mi az a biológiai sokféleség. Hiába érted ez utóbbi szavait külön-külön magát a fogalmat akkor sem fogod érteni automatikusan. Ha pedig meg akarod érteni, akkor mindegy, hogy minek kell utána járnod, a biodiverzitásnak vagy a biológiai sokféleségnek. Az ilyen magyarítás sokszor csak önbecsapás... |
|
 |
Kis Ádám
2004-01-12 14:53:00
|
26
|
borosüveg
vörösboros üveg
vörös borosüveg
Szerintem a borosüveg szempontjából közömbös, hogy milyen bort töltenek belé, ezért a boros és az üveg távolsága nem igazán lényeges.
Más a helyzet azonban a pohárral.
Mint tudjuk, a talpaspoharak között különbséget szoktak tenni a fehér és a vörös között.
vörös borospohár = az olyan borospohár, amelyik üresen is vörös
vörösboros pohár = az a pohár, amelyben vörösbor van
vörösborospohár = az a pohár, amelyikbe vörösbort szokás tölteni. (340 ml)
Ugyanez fehérben. (300 ml)
Persze az egyértelműségről itt is le lehet mondani, de akkor talán a legjobb a különírt változat:
vörös boros pohár
Amúgy a gyakorlat a vörösboros pohár
Kis Ádám
|
|
A hozzászólás:
 |
Szegedi Béla
2004-01-12 13:21:12
|
23
|
Kedves Lvt!
> Mikor verselek, magam is írok olyat, hogy pl. "hajó-súlyú". Azonban nem gondolom, hogy ezt az ad hoc művészi eszközt meg kellene jelenítenem a reguláris helyesírásomban.
OK, én viszont abban sem látnék kivetnivalót, ha ezek a formák a reguláris helyesírásban is polgárjogot nyernének. Erről már volt egy vitánk Ádámmal. Szerintem abszurd, hogy csak a szakértők tudnak helyesen írni, mivel a szabályzat ott is szabályoz, ahol nincs értelme szabályoznia. (És néha még a szakértők is elbizonytalanodnak, lásd pl. a sportnyelvi kifejezésekről folyó disputát itt a Magyarulezben.)
> A kérdés nem is ez, hanem az, hogy mi legyen, vagy mi ne legyen a szabályzatban: koax kábel, koaxkábel vagy koax-kábel; esetleg mindhárom?
A szabályzatban egy laza és könnyen követhető elv legyen, ami megenged alternatívákat (amíg azok nem mennek az értelem rovására). Szóval: talán mindhárom.
> Vagyis a szerző is meghúz valahol egy határvonalat, ameddig a "reform" terjed …
Persze, én nem a szerző véleménye miatt linkeltem be, hanem a tárgyalt problémák (?) miatt.
> [Nem is szólva arról, hogy a kompakt biodiverzitás szakszót kéretlenül a szószátyár, és a textusban legtöbbször kezelhetetlen biológiai sokféleség-gé nyelvújítja.]
Számodra kéretlenül. Lehet, hogy a szakmán belül másnak tetszene a szó, nem? Aki érzelmileg viszonyul az anyanyelvéhez, az talán még az idegen szó elterjedtsége és az új változat szokatlansága ellenére is pártolná a magyarosítást. A ló másik oldalára esünk, ha a szakmai terminológia szent és sérthetetlen voltára, meg az internacionálisan közérthető szavak praktikusságára hivatkozunk folyton. Nem biztos, hogy mindenkinek ezek a fontosabbak. Engem is idegesít, amikor pl. irodalomelméleti tanulmányok olvasásakor minden második tagmondatnál a Bakos után kell nyúlnom.
Kedves Ádám,
a szárazvörösboros üveg nekem tetszik, de ez a változat elválasztja a bort az üvegtől, a borosüveg pedig az AkH szerint egybeírandó… :) (vö. söröspohár, 107b).
Kedves Rumci,
a száraz vörösboros üveg szerintem komikusan félreérthető (reggeli csendélet egy kocsmában). Az egybeírást szerintem az indokolja, hogy a száraz a „vörösbor” főnév jelzője, nem a „vörösboros” melléknévé. Tudsz még példát mondani hasonló szerkezetekre?
Szegedi Béla
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|