|
|
 |
Kis Ádám
2004-01-12 10:02:44
|
17
|
A 11. hozzászólásodhoz:
1. A nyelvérzék és a nyelvtudás semmilyen szinten nem egyezik meg. Én pontosan használtam a fogalmat: vannak emberek, akiknek a nyelvérzéke a helyesírási szabályzattól eltér. Ez lehet a magánhangzók hosszúsága terén is, de ez kicsit eltér a kötőjel-szemantikától. Ugyanis a mai helyesírási szabályzat nem tulajdonít szemantikai szerepet a kötőjelnek, (leszámítva a 6-3-as tagolás, de ott sem a kötőjel maga az értelemmeghatározó, hanem a helye). Szerintem nem értelmezhető ebben a tekintetben a beszélt nyelv és az írás között. Az okfejtésed nem jogos, mert az említett helyeken a beszélt nyelvben különféle szünetek és hangsúlyok lehetnek, és az általam feszegetett eset is hasonló lehet: amikor valaki például egy új, szokatlan összetételt hoz létre, alkalmaz(hat) egyfajta szünetet vagy hangsúlyt.
2.A koax ügyben pontosítok. Én többnyire informatikai, számítástechnikai szövegeket olvasok. Ott érvényes, amit állítottam.
Kis Ádám
|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2004-01-11 20:56:27
|
11
|
Kedves Kis Ádám!
> A kötőjelszemantikáról szerettem volna beszélgetni. Ahhoz képest, hogy nincs róla véleményed, elég sok betűt fűztél hozzá.
Lehet, hogy okot adtam az indignálódásra, de akkor is csak azt mondhatom, hogy alant az én, kötőjelszemantikáról alkotott véleményemet tártam elő. Sajnálom, hogy az, hogy eltér a véleményünk, az úgy csapódott le benned, hogy másról beszélek, mint a tárgy.
> A nyelvérzék hiányát említed. Van ilyen? Szerintem - mewgalapozottnak mondott véleményed ellenére - ez képtelenség. Nyelvérzéke mindenkinek van, esetleg eltérő.
Ez igaz akkor, ha a beszélt nyelvről lenne szó. De te a helyesíráshoz kötve hoztad be ezt a fogalmat. Én is -- (fenntartásom hangsúlyozásával!) hozzád alkalmazkodva -- ez utóbbi értelemben éltem vele. Most, légy szíves, ne vetísd vissza az általam elmondottakat a beszélt nyelvre. Az egybeírás, különírás és kötőjeles írás tekintentében nincs valódi nyelvérzék, csak tanultság és rutin [bár a vitapartnerhez való alkalmazkodás végett megengedem, hogy ez utóbbit átmenetileg nyelvérzéknek tituláljuk.]
A többihez, elkerülendő a beszélgetés további elmérgedését, nem fűzök megjegyzést, csak azt említeném meg, hogy az említettem jelentéstapadás értelme éppen az, hogy "a koax a magyarban önmagában jelenti a kábelt"; amit állítok az az, hogy nemcsak, ill. nem elsődlegesen. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2004-01-11 20:09:37
|
9
|
1. Az angol nyelvben van egy coax közszó, a magyarban nincs.
2. Szakmai tapasztalatom szerin a koax a magyarban önmagában jelenti a kábelt.
3. Szertintem a koax-kábel írásmód akkor sem helyes, ha a te véleményed szerint az. Ha a virágok a helyesírási alapelvek ellenére viárgozhatnak, akkor ám legyen.
4. A kötőjelszemantikáról szerettem volna beszélgetni. Ahhoz képest, hogy nincs róla véleményed, elég sok betűt fűztél hozzá.
5. A nyelvérzék hiányát említed. Van ilyen? Szerintem - mewgalapozottnak mondott véleményed ellenére - ez képtelenség. Nyelvérzéke mindenkinek van, esetleg eltérő.
6. Egyébként kapcsolódtál a kötőjelszemantika kérdéséhez: bizonytalanságból használják. De ez nem a nyelvérzék hiánya, hanem a helyesírási tudásé.
Az előzőekben őárszor elmondtam, hogy valószínűleg nem a koax-kábel a jó példa arra, amit szeretnék megtárgyalni. De elment tőle a kedvem, mert ha megírom a példáimat, mondjuk a nem-lineárist, vagy a -szerű, -féle utótagos szavakat, valószínűleg megkapom válaszuk az AkH megfelelő helyét, amelyet én is ismerek.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|