|
|
 |
LvT
2004-01-11 19:30:56
|
6
|
Kedves Kis Ádám!
> Én csak azt kérdeztem meg, hogy az Indexben miért írták kötőjellel.
És én éppen ezt próbáltam boncolgatni.
> Hogy az angolban rövidült, vagy a magyarban, az közömbös
Egyáltalán nem közömbös. Az alábbi megfogalmazásod: "Szerintem vagy a koaxiális kábel, vagy a koax az általános, utóbbi kábel nélkül, és a kötőjeles írásmód helytelen" csak úgy lehet helytálló, ha a szó a magyarban rövidült.
Ha az angolban rövidült, akkor viszont a melléknévi jelentés az elsődleges, és ez főnevesült másodlagosan 'koaxiális akármi' jelentéssel. És csak harmadlagos jelentéstapadással lesz a koaxból 'koaxiális kábel' (minthogy az 'akármi' leggyakrabban a kábel).
A kérdésedre csak úgy lehet válaszolni, ha magának a koax szónak a mibenlétét tisztázzuk. És ha a te előfeltételezéseden kívül kizárunk minden más lehetőséget, akkor persze csak a te megoldásod fog a saját követelményeidhez illeszkedni.
A magam részéről, mivel nem látok alapot arra, hogy a koax szónak akár a melléknév, akár a főnév ill. akár a rövidítés voltát kizárjam, úgy vélem, mindhárom írásmód (koax kábel, koaxkábel, koax-kábel) egyformán helytálló. Virágozzék ezer virág...
> Szerintem azt hagyjuk, mert pl. a kémiai helyesírás teljesen sajátos álláspontot foglal el ezen a téren.
Szvsz a biológiai szaknyelv helyesírása fényévekkel közelebb áll az irodalmi nyelvéhez, mint a vegytani ortográfiához. Ugyanakkor a te koax példád is a szakzsargonból jő, ráadásul a törpe-fenyőmolytól eltérően az alsó, szleng részéből, amit te is érzel, mert helyettesíteni próbálod a stilárisan más szinten lévő, szinoním koaxiális akármi megfelelővel.
A szlengre pedig stílustörés az akadémiai helyesírást, vagy bármilyen más merev ortográfiai elvet ráerőltetni. Majd ha eljut a szó a megfelelően magas regiszterbe, akkor elővehető a probléma. És akkor már lesz a szónak annyi használója is, hogy a nyelvközösség közös bölcsessége döntsön abban is, hogy a koax melléknév, főnév, vagy rövidítés. (mert jelenleg ehhez a döntéshez még nincs a szónak elég impaktfaktora.)
> Én inkább a kötőjel szemantikai szerepéről szerettem volna véleményt cserélni, mégpedig a "szerintem"-nél kissé komolyabb szinten.
Ennyi telik csak, sajnos, tőlem. Ugyanakkor ebben a kérdésben -- miként a nyelvészet, szociológia stb. területén -- véleményem szerint senki sem nyilváníthat véleményt a "szerintem" minősítés nélkül. Azzal, hogy megnyilvánultam, már eleve jeleztem, hogy a saját véleményemet megalapozottnak tartom: egyébként hallgattam volna. A "szerintem"-mel csak jeleztem, hogy ezen a téren maximum konszenzus érhető el, a reáltudományokban szokásos szintű megoldás nem.
> A dolog lényege az, hogy a spontán írók számtalan esetben használnak kötőjelet ott, ahol az AkH azt nem támogatja, mégpedig a nyelvérzékük sugallatára
Én számomra a nyelvérzék csak a beszélt nyelvhez kötődik, az írott nyelvhez nem. De ha elfogadom is ennek az átvitelét a helyesírásra, nem vagyok benne biztos, hogy ez nem éppen a nyelvérzék hiányát jelöli-e: amennyiben nem tudod, hogy külön vagy egybe kell-e valamit írnod, a kötőjeles írásmódhoz "menekülhetsz". Különösen erős lehet ez a bizonytalanság, ha a szintagma egyik eleme idegen [ill. idegennek érzett] szó (esetünkben pl. a koax). Így a kötőjel éppen a nyelvhazsnálók bizonytalanságát jelölheti, illetve az idegen szavak markere lehet. |
|
 |
ZsB
2004-01-11 18:59:39
|
4
|
Én csak azt kérdeztem meg, hogy az Indexben miért írták kötőjellel.
Azt hiszem, az a "spontán íróknak" nem a "nyelvérzéke", hanem pánikreakciója által sugallt "szabály" érvényesült, hogy ha nem tudod eldönteni, egybeírd vagy külön-, tegyél bele kötőjelet. Pedig kitartóan próbálom a fejekbe verni, hogy két db magyar közszó között, némely mellérendelő összetételeket leszámítva, nem lehet kötőjel. |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2004-01-11 18:27:56
|
2
|
Kedves LvT!
Amit a íi>Mbit-tel kapcsolatban írsz, elfogadható, bár az idézett pontokból nem egészen következik. Az a helyzet rendezetlen, mert ha nincs prefixum, senkinek eszébe nem jutna kötőjelezni. Mindazonáltal éppen én próbálom a bájt és a byte között azon az alapon különséget tenni, hogy az utóbbi mértékegységjel. Tehát ez a magyarázatod a felfogásomnak kedvez.
Amit a koaxszal kapcsolatba írsz, az érdekes, de nehezen fedezem fel az összefüggést a mondanivalómmal. Azt, hogy a koax az áé-, vice- stb. típusú, mindig egybeírandó melléknevek csoportjába tartozna, szvsz nem igaz.
Én is úgy látom, hogy a koax a koaxiális rövidülése. Hogy az angolban rövidült, vagy a magyarban, az közömbös.
Azt is elfogadom, hogy lehet melléknév, lehet főnév. Nem is mondtam mást.
Én csak azt kérdeztem meg, hogy az Indexben miért írták kötőjellel.
Lehet, hogy nem volt világos, de szerintem a koaxkábelt így, egybe írva, elég esetleges alkalmazás. Szerintem vagy a koaxiális kábel, vagy a koax az általános, utóbbi kábel nélkül, és a kötőjeles írásmód helytelen.
Mindezt azonban apropónak akartam felhasználni a kötőjel hasznűálatának kérdésére. Látom, ezzel is foglalkoztál, azonban egy szakmai helyesírás példái alapján. Szerintem azt hagyjuk, mert pl. a kémiai helyesírás teljesen sajátos álláspontot foglal el ezen a téren.
Én inkább a kötőjel szemantikai szerepéről szerettem volna véleményt cserélni, mégpedig a "szerintem"-nél kissé komolyabb szinten.
A dolog lényege az, hogy a spontán írók számtalan esetben használnak kötőjelet ott, ahol az AkH azt nem támogatja, mégpedig a nyelvérzékük sugallatára. És szerintem erre érdemes odafigyelni.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
LvT
2004-01-11 16:16:05
|
0
|
Kedves Kis Ádám!
Egyelőre a Mbit-es figurához: szerintem ui. ez a helyesírási szabályzat (AkH.) által ajánlott forma. A M (mega) SI-prefix miatt a bit itt egy mértékegységjel és nem (mértéket kifejező) közszó. És a szabályzat a mértékegységek jelét a rövidítések közt tárgyalja (277-279. pont), a vonatkozó 280. pont szerint "A rövidítésekhez, jelekhez stb. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk".
Valamint:
> Viszont indokolja, hogy a szövegező miért nem érzi a koax szót melléknévnek.
Nem érzem ilyen egyértelműnek a helyzetet, mert a magyarban vannak olyan melléknév jellegű elemek, amelyek mindig egybeíródnak a minősített szóval. Az ősi rétegből ilyen pl. az al- 'beosztott', az ál- 'hamis', de újabban ez a réteg igen produktív lett: vic(e)- 'helyettes', pszeudo- 'ál-, hamis', bio- 'természetes, egészséges' stb. Minthogy a latinoid szakszókincsben ez a forma igen erősen jelen van, a zsargonban különösen produktív lehet, magyarban idegen alapról keletkezett melléknévszerű előtagokat is ide kényszerítve. Ha egyáltalán, nem néztem utána, de nekem inkább az a gyanúm, hogy a magyar koax nem kozvetlenül a koaxiális rövidülése, hanem az angol coax átvétele. Ez esetben pedig ott vagyunk, hogy ez már eleve ambigén szófajú, hasonlóan a régi nyelvi réteg anyagneveihez.
Még egy "megoldásom" van. Eszerint a koax a nyelvhasználók tudatában rövidítés, melyhez nem "jár" pont. (Ez utóbbi elmaradása indokolható az AkH. 279. alapján: "A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket, jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.") Ha viszont rövidítés, akkor kötőjellel _kell_ nemcsak a ragozott alakjait, de az összetételeit is írni (AkH. 281.)
"Örömmel" tájékoztathatlak arról, hogy vannak, akik szintén a kötőjelpártiak, sőt sikerült is a hivatalosság szintjére emelni ilyes álláspontjukat. Nekem ugyan nincs meg, de rumci jóvoltából van egy idézetem a Gozmány-féle álltnévszótár szabályzati részéből [amely olyan félhivatalos]: "más-más fajt jelöl a törpefenyőmoly és a törpe-fenyőmoly, valamint a kecskerágóatka és a kecske-rágóatka; míg a hal-ászka az ászkarákok egy faja, a halászka a küszvágó csér egy tájnyelvi neve."
Ezzel mondjuk én nem vagyok megelégedve, mert pl. mi lesz a törpe + fenyő + moly + fertőzés összetétellel? Hány kötőjel és hoza kerül?
Szerintem nem célszerű, ha a kötőjeles írásmód és az egybeírás kontrasztot alkot. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|