Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2004-01-11 18:27:56 2
Kedves LvT!

Amit a íi>Mbit-tel kapcsolatban írsz, elfogadható, bár az idézett pontokból nem egészen következik. Az a helyzet rendezetlen, mert ha nincs prefixum, senkinek eszébe nem jutna kötőjelezni. Mindazonáltal éppen én próbálom a bájt és a byte között azon az alapon különséget tenni, hogy az utóbbi mértékegységjel. Tehát ez a magyarázatod a felfogásomnak kedvez.

Amit a koaxszal kapcsolatba írsz, az érdekes, de nehezen fedezem fel az összefüggést a mondanivalómmal. Azt, hogy a koax az áé-, vice- stb. típusú, mindig egybeírandó melléknevek csoportjába tartozna, szvsz nem igaz.
Én is úgy látom, hogy a koax a koaxiális rövidülése. Hogy az angolban rövidült, vagy a magyarban, az közömbös.
Azt is elfogadom, hogy lehet melléknév, lehet főnév. Nem is mondtam mást.
Én csak azt kérdeztem meg, hogy az Indexben miért írták kötőjellel.
Lehet, hogy nem volt világos, de szerintem a koaxkábelt így, egybe írva, elég esetleges alkalmazás. Szerintem vagy a koaxiális kábel, vagy a koax az általános, utóbbi kábel nélkül, és a kötőjeles írásmód helytelen.

Mindezt azonban apropónak akartam felhasználni a kötőjel hasznűálatának kérdésére. Látom, ezzel is foglalkoztál, azonban egy szakmai helyesírás példái alapján. Szerintem azt hagyjuk, mert pl. a kémiai helyesírás teljesen sajátos álláspontot foglal el ezen a téren.

Én inkább a kötőjel szemantikai szerepéről szerettem volna véleményt cserélni, mégpedig a "szerintem"-nél kissé komolyabb szinten.

A dolog lényege az, hogy a spontán írók számtalan esetben használnak kötőjelet ott, ahol az AkH azt nem támogatja, mégpedig a nyelvérzékük sugallatára. És szerintem erre érdemes odafigyelni.

Kis Ádám

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2004-01-11 16:16:05 0
Kedves Kis Ádám!

Egyelőre a Mbit-es figurához: szerintem ui. ez a helyesírási szabályzat (AkH.) által ajánlott forma. A M (mega) SI-prefix miatt a bit itt egy mértékegységjel és nem (mértéket kifejező) közszó. És a szabályzat a mértékegységek jelét a rövidítések közt tárgyalja (277-279. pont), a vonatkozó 280. pont szerint "A rövidítésekhez, jelekhez stb. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk".

Valamint:

> Viszont indokolja, hogy a szövegező miért nem érzi a koax szót melléknévnek.

Nem érzem ilyen egyértelműnek a helyzetet, mert a magyarban vannak olyan melléknév jellegű elemek, amelyek mindig egybeíródnak a minősített szóval. Az ősi rétegből ilyen pl. az al- 'beosztott', az ál- 'hamis', de újabban ez a réteg igen produktív lett: vic(e)- 'helyettes', pszeudo- 'ál-, hamis', bio- 'természetes, egészséges' stb. Minthogy a latinoid szakszókincsben ez a forma igen erősen jelen van, a zsargonban különösen produktív lehet, magyarban idegen alapról keletkezett melléknévszerű előtagokat is ide kényszerítve. Ha egyáltalán, nem néztem utána, de nekem inkább az a gyanúm, hogy a magyar koax nem kozvetlenül a koaxiális rövidülése, hanem az angol coax átvétele. Ez esetben pedig ott vagyunk, hogy ez már eleve ambigén szófajú, hasonlóan a régi nyelvi réteg anyagneveihez.

Még egy "megoldásom" van. Eszerint a koax a nyelvhasználók tudatában rövidítés, melyhez nem "jár" pont. (Ez utóbbi elmaradása indokolható az AkH. 279. alapján: "A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket, jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.") Ha viszont rövidítés, akkor kötőjellel _kell_ nemcsak a ragozott alakjait, de az összetételeit is írni (AkH. 281.)

"Örömmel" tájékoztathatlak arról, hogy vannak, akik szintén a kötőjelpártiak, sőt sikerült is a hivatalosság szintjére emelni ilyes álláspontjukat. Nekem ugyan nincs meg, de rumci jóvoltából van egy idézetem a Gozmány-féle álltnévszótár szabályzati részéből [amely olyan félhivatalos]: "más-más fajt jelöl a törpefenyőmoly és a törpe-fenyőmoly, valamint a kecskerágóatka és a kecske-rágóatka; míg a hal-ászka az ászkarákok egy faja, a halászka a küszvágó csér egy tájnyelvi neve."

Ezzel mondjuk én nem vagyok megelégedve, mert pl. mi lesz a törpe + fenyő + moly + fertőzés összetétellel? Hány kötőjel és hoza kerül?

Szerintem nem célszerű, ha a kötőjeles írásmód és az egybeírás kontrasztot alkot.

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2004-01-09 11:47:51 -
Először az Index hírszerkesztője nem tud magyarul topicba szántam ezt hozzászóléásnak, de menet közben két gondolatom támadt:
1. Talán nem a hírszerkesztővel van baj
2. A téma szerintem érdemes arra, hogy jól körüljárjuk.

A kiindulás az, hogy most láttam az indexben ezt a cikket:

Nagyobb sebesség koax-kábellel

Benne a koax-kábel, koax-szabadalmat, Mbit-es figurák esetében a kötőjel alkalmazása az érvényes helyesírási szabályok szerint nehezen indokolható.
Rendszeren kívülinek tekinthető a WiFi-s írásmód, mivel a WiFi féle írásmódról a magyar helyesírási szabályzat nem szól, és kicsit bezavar, hogy ugyanebben a szövegben, két sorral lejjebb Wi-Fi alakban szerepel.

A dolog azért foglalkoztat, mert a magyar helyesírási szabályzat nézetem szerint ellentmond sokak nyelvérzékének abban a tekintetben, hogy a kötőjel szemnatikai szerepét megszünteti. Kötőjelet szintaktikai és matematikai algoritmusok alapján alkalmazunk.

Ugyanakkor a spontán írókban igenis van a kötőjelnek szemantikája. A fenti idézett példában a koax jól mutatja ezt. A koax szónyilvánvalóan a koaxiális rövidítése (rövidülése). A koaxiális melléknév, és nyilván a rövidülése is az.

Megjegyzendő, hogy van egy érzésem, hogy a koax szó nem a koaxiális, hanem a koaxiális kábel rövidülése, tehát a koaxkábel tautológia. Ez nem biztos, hiszen lehet ugyanaz a jelenség, ahogy a réz főnevesül hangszerként. Viszont indokolja, hogy a szövegező miért nem érzi a koax szót melléknévnek.

Egyébként ez annyiban közömbös, hogy a koax-kábel-t a szabályzat szerint kötőjellel nem lehet írni, mert ka a koax melléknév, akkor külön írandó, ha főnév, akkor egybe. Könnyű lenne rámondani, hogy a szövegező nem tudja a helyesírást, annál inkább, mert ennek más jelei is vannak, pl.a 2004. harmadik negyedévében. Az érdekes ebben az esetben az, hogy a szövegező úgy érezte, hogy oda kötőjel illik.

A kötőjel egyik -- kézenfekvő -- szerepe a nem teljes összetartozás kifejezése. A jelen esetben is valami alkalmiság, esetiség érződik a használatában.

Az ilyen érzéseket lenne érdemes összegűjteni, olyan nyelvi helyzeteket, ahova érzésre kötőjelet tennénk, csak a szabálypontok ismerete tart vissza tőle.

Egy példa. Évekkel ezelőtt kiadtuk a Microsoft Számítógép-szótár című könyvünket, melyet az Index azzal bírál meg, hogy a cím hat szótag, így nem jogos a kötőjel használata benne. Ez a bírálat könnyen visszaverhető azzal, hogyha valaki figyelmesen elolvassa a szabályzatot, meglátja, hogy két főnév közé mindig lehet kötőjelet tenni (ezért ezt nem lehet algoritmizálni). Nem erről volt sazó azonban A kötőjelet a címben a jelentéstömörítő összetétel lazítása és a benne rejlő kétértelműség (számítógépen is működik, számítógépről is szól), valamint a számítógép jelentéskiterjesztésének szó kifejezésére alkalmaztuk.
Kis Ádám

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!