Keresés

Részletes keresés

Mumu Creative Commons License 2004-01-09 13:25:57 39
Nagyon tetszik az a megfogalmazasod hogy a tarsadalom csak akkor tud igazi szellemi eredemenyeket felmutatni ha kepes elkepzeleseit megvitatni,tehat korrigalni hagyni,ujra es ujra de egyre nagyobb participalassal megfogalmazni,elfogadtatni.
Ami a peldaidat illeti:nagyon nem szeretek ebben a globalizacios idoben meg elni,eltem en az elott is ,de akkor sem volt olyan jo.
Azt kell megerteni hogy ezek a mindenkori fiatal megmozdulasok valami ellen,cak arra voltak jok hogy a megelesitett oroszlanykarmokkal kesobb jomaguk is predat fogjanak (lasd Joshka Fischer,Kohn-Bendit,Clinton -hogy csak azzokrol irjak akik ebben a percben eszemben jutnak- integracioja az egykor kritzalt vilagba..) hogy nagyon is hajlandok vagyunk azt hinni hogy ilyen megmozdulasok ha az elejen meg eredmenyesek is (lasd 68-as diakforradalom) kesobb nem lepnek vissza az evoluciotol meghatarozott mederbe.
A hamis humanizmus tobbet art mint hasznal.Ajanlom Huntington konyvet a kulturak harcarol amit 1993-ban adott ki es mar is bizonyitott (azt hiszem van egy topiuc is rola).A terrorizmus ennek a hajlandosagnak a termeke.Tolerancia igen,impotencia nem.
-:))
Törölt nick Creative Commons License 2004-01-08 09:01:23 33
Igazad van.
S tényleg úgy van: a nemzetközi trend ellenében nálunk a baloldalinak mondott értelmiségiek állnak ki a globalizáció mellett, általában Amerika-barátak stb., míg a jobboldaliaknak mondottak körében olvashatók/hallhatók EU-, Amerika-ellenes stb. hangok. Nem tudom, hogy ez a pártok hasonló retorikájához köthetően a magyar belpolitika faramucisága miatt van így, vagy valami más oka lehet. Úgy látszik, az értelmiségi holdudvarok nem a pártok értelmiségi hátterét adják meg, hanem fordítva: inkább ők igazodnak a pártok irányvonalához.
A hozzászólás:
pmt Creative Commons License 2004-01-07 19:22:13 32
Ugyanezt mondta tavaly vagy tavalyelőtt Radnóti Sándor, amikor a valóságsókról beszélgetett. Nekem személy szerint egy kicsit álságosnak tűnt a fanyalgása a kereskedelmi tévékkel szemben, hiszen ő sem sokat tett azért, hogy legyen más választásunk. A magyar értelmiségben van azért egy kis zavar vagy depi, hogy nem találják az eszközt, hogy nem találják a formát. Ez szerintem is kiábrándító, és első lépésnek nem rossz, hogy elmegyünk egy évben egyszer fanyalogni a kukkolás ellen, de azért ez kevés is. bőven kevés.
(Zárójelben: amúgy meg nagyon tisztelem Radnóti Sándort és most nem őt akartam bántani, csak a jelenséget.)
Nálunk a nyugati értelmiség (és bár így nagyon tág, de belevehetjük a mögéjük felsorakozó diáktársadalmat is) nagy témáit a szélsőjobboldal foglalta le. Nyugaton például a globalizáció jelenti a legnagyobb kihívást, és a híradókban látható óriási tömegtüntetések nem szélsőjobboldali, nacionalista alapon mennek, hanem bizony azok baloldaliak. Nálunk, ha valaki kritizálni kezdi a globalizációs folyamatokat, rögtön Csurkára mutogatnak.
Ugyanígy a nagy háborúellenes mozgalmak ugyan megindultak Magyarországon (azért elég szép kis tüntetések voltak itt is, már a várthoz képest), de semmiféle értelmiségi támogatást nem kaptak. Ha az értelmiségi = értelmes képletet állítanánk fel (ami nagy baromság volna), akkor azt mondhatnánk, hogy értelmes emberek nem folytattak vitát a háború ellen vagy mellett, pro és kontra. A vita elmaradt.
És bár tényleg létezik egy értelmes réteg, akik dolgoznak, mint a güzü, de azért az világos, hogy az igazi szellemi eredményeket csak akkor képes felmutatni egy társadalom, ha azokat képes megvitatni. Silányak a viták a politikáról (sőt: unalmasak), nincs társadalmi vita a hálapénzről, a gyűlöletbeszéd-törvényről, stb. stb. (Azért e két példát mondtam, mert ezekben legalább volt kezdeményezés a vitára, csak aztán a vita érdeklődés hiányában elmaradt.) Nem is igazán tudjuk, hogy mi történik, a döntéseknek nincs magyarázata, a támadások is kizárólag politikaiak. Ez szerintem gáz, és ez felelősség.
(És még annyit, hogy az értelmiségnek is magába kell szállnia, kilépni az elefántcsonttorony emeleti ablakából, a földre zuhanni, és újragondolni önmagát. Mert nemcsak a vita marad el, hanem az elzárkózás gőgje is fenemód veszélyes, és itt a gőg veszélyesebb, mint az elzárkózás maga. Ugyanis értelmiségi vagyok, mit érdekelne engem a plebs maga? Ha fenn alszom, akkor mindig értelmiségi maradok, mindig király leszek, stb., ha lejövök, akkor kockára teszem magam, és ez veszélyes. [Még a végén lecsurkáznak, lekomcsiznak, utána már nehéz lesz komoly tudósként működni.] Hát joccakát, édes értelmiség!)
átadom a szót, uff
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2004-01-07 14:43:34 31
Szerintem ez egy önmagába záródó kör.
Szokás intellektuálisan nyavalyogni, hogy például micsoda brutálarcok vannak manapság a valóságshow-kban satöbbi. Meg hogy micsoda műsor, micsoda szellemiség. Oké. Csakhogy gondoljunk arra is, miért van ez. Alapvetően azért, mert erre van igény. Nemrég láttam egy szavazást arról, mit várnak a nézők a valóságshow-tól. A szex magasan vezet. Addig, amíg ez a "kérés", az igény, van-e okunk fanyalogni a kereskedelmi tévékre azért, mert igényt akarnak kielégíteni? Kereskedelmi tévék, azaz profitorientáltak.
Csakhogy. A dolog másik oldala, hogy vajon valamiféle álságos manipuláció miatt fordult-e ez irányba a közönségigény (szokás médiabefolyást stb. emlegetni), vagy nincs ennek külső oka, egyszerűen ez az egész a levegőben (értsd: az általános lelki-társadalmi állapotokban). Erre akkor kaphatnánk választ, ha az értelmiség is fölmutatna valamiféle alternatívát, amelyre esetleg eséllyel buknának rá az ún. átlagemberek vagy azok egy célcsoportja, ezáltalán az értelmiség is közízlésformáló lehetne. Csakhogy az értelmiség elmegy inkább haknizni alternatíva helyett.
Na most itt abbahagyom.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!