Kedves moha114!
> Elmesélte, hogy a középkorban a mai Szilézia területén élt a lengyelek egy csoportja, akit lengyeleknek hívtak.
A magyar név orosz közvetítéssel az egyik legkeletibb nyugati szláv törzs nevéből jön, amelynek (lengyel ortográfiával írt) neve lędianie, vi. 'irtásföldiek' (< szl. *lędo 'irtás(föld), szűzföld'). A lengyelek mai belső elnevezése is eredetileg csak egy törzs neve volt (hasonlóan a csehhez, horváthoz stb.): polanie 'mezőségiek'. Ez a törzsből került ki az első lengyel dinasztia, a Piast, ezért lett végülis a XI. sz.-ra egységesülő nép közös neve. (További nagyobb lengyel törzsek [magyar nevekkel, ha van ilyen]: pomorzanie (pomoránok), mazowsze (mazóviak), wiślanie (viszlánok), dziadoszanie, trzebowanie, bobrzanie, slężanie (szilézek), goleszyce). Korántsem lehetetlen, hogy a törzsnév a középkotban fennmaradt, bár az általad említett helyen a szilézek voltak honosak (róluk is kapta a terület a nevét).
A lędianie, mint etnoním nem volt régen ritka, hiszen ez a törzs érintkezett a Russzal, és a Russzal kapcsiolatba kerülők is ezt általánosították (mint a magyarok is). Így a bizánciak Λενζανήνοι-ként ismerték, és a korabeli arab forrásokban is laudzaaneh-ként fordulnak elő (ha az én forrásom helyesen írta át az arab szót). Nem is olyan régen még a szerbül is Leđanin volt a 'lengyel', litvánul máig nevük lenkas.
A litvén névalak lemk formája nyelvészeti és etnográfiai értelemben még mindig használatos: a legyeles ruszin sajátosságokra, népcsoportokra vonatkoztatva. |