|
|
|
|
 |
Kis Ádám
2004-01-08 10:03:24
|
44
|
Kedves csl!
Si tacuisses, philosophus mansisses. Bizony hogy volt ilyen. A sorsa úgy alakult, hogy személznévkézővé alakult, mejd ennek révén helyneveink őrzik.
Köznévben az említett hold mellett őrzi pl. az apród, a személynevek között az Árpád (árpácska), a helynevek közül a Borsod.
Kis Ádám |
|
 |
Kis Ádám
2004-01-06 19:43:08
|
37
|
Kedves csl!
Si tacuisses, philosophus mansisses. Bizony hogy volt ilyen. A sorsa úgy alakult, hogy személznévkézővé alakult, mejd ennek révén helyneveink őrzik.
Köznévben az említett hold mellett őrzi pl. az apród, a személynevek között az Árpád (árpácska), a helynevek közül a Borsod.
Kis Ádám |
|
 |
LvT
2004-01-06 14:48:33
|
36
|
Kedves csl!
> A baj csak az, hogy -d kicsinyítőképző nincs és soha nem is volt a magyarban.
:)) És ezen kívül még a föld is lapos, valamint nem járt ember a Holdon sem, az egészet stúdióban vették fel. |
|
A hozzászólás:
 |
csl
2004-01-06 12:23:57
|
35
|
"A magyar hold szó jelenlegi alakja hiperurbanizmus eredménye: eredeti formája hód (> hó 'hónap' + -d kicsinyítőképző)."
A baj csak az, hogy -d kicsinyítőképző nincs és soha nem is volt a magyarban. |
|
Előzmény:
 |
LvT
2003-02-17 18:39:00
|
11
|
Kedves Onogur!
Azért az előtártad egyezések értékelésekor nem árt figyeleme venni az alábbiakat:
- A magyar hold szó jelenlegi alakja hiperurbanizmus eredménye: eredeti formája hód (> hó 'hónap' + -d kicsinyítőképző). Az -l szervetlen betoldás benne mint a szintén köznyelvi boldogban, valamint az álcs 'ács'-féle népnyelvi szavakban. A holt viszont a (meg)hal ige befejezett melléknévi igeneve. Tehát az előbbiben történetileg nincs "l", az utóbbinban pedig "t", így a baszkkal való párhuzam a múltban nem állt fent.
- Minden szentnek maga felé fajlik a keze. Ha Ribáry nem magyar lett volna, hanem pl. cigány, akkor biztos azt veszi észre, hogy mindkét nyelvben két birtokos eset van: egy, amely inkább birtokos jelzőt alkot, ill. egy, amely inkább tulajdonlást fejez ki. Az előbbi esetén teljes egyezés van, mindkét nyelvben -ko/go az alakja, az utóbbinál a baszk -en raggal a cigány többes számban mutat igen hasonló -en/an alakot. Sőt a baszk benefaktív eset (vö. magyar számára, részére névutó), ill. az ennek megfelelő cigány datívusz szerkezete is hasonló: az eset toldaléka a tulajdonló birtokos esethez járul (b. -en|tzat, c. -en|ge).
Ennek ellenére nem mondhatnók, hogy a baszk meg a cigány rokon lenne: ennek kimondásához "tömeges" és "rendszerszerű" egyezések kellenek mind lexikálisan, mind strukturálisan. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|