Kedves Tecs!
Valahogy nem értem, miért erőlteted, hogy nincs megfelelő szakirodalom a magyar nyelvről. Legfeljebb nem azt írják, hogy így kell, hanem azt, hogy így van.
Én a magam részéről elsősorban az Akadémia Kiadónál 1961-ben megjelent A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan című művet kedvelem, mert rengeteg adat van benne és - legalábbis a számomra - jól átlátható a szerkezete.
Hasonlóképpen jól használható a Tankönyvkiadónál megjelent A mai magyar nyelv című tankönyv, ebből nekem az 1985-ös kiadás van meg.
Ezek elég nagy terjedelmű könyvek. Az interneten körülnézve látom, hogy felújították, és a piacon tartják a Rácz-Takács: Kis magyar nyelvtant is, amelyből generációk sora készült magyar felvételire.
Emellett, most kicsit kutakodva leltem a következő hivatkozást:
http://www.sulinet.hu/kossuth/nyelvtan/nyelvtan/indexm.htm
Ezek a könyvek általában gyakorlati igényeket elégí1tenek ki. Természetesen vanna inkább elméleti irányiltságú könyvek, pl. az Universitas kiadónál megjelent Magyar grammatika, vagy az É. Kiss - Kiefer - Siptár Új magyar nyelvtan című műve (utóbbi haladóknak! .:))
Meg kell azonban mondanom, hogy mindezeknek a műáveknek van egy közös sajátossága, ami talán nem mindenki számára rokonszenves: a mai magyar nyelvállapototo írják le, nem, illetve keveset foglalkoznak a normasértésekkel, és semmit nem értékelnek. Mindenesetre nyitva hagynak egy lehetőséget: ami nincs benne ezekben a könyvekben, az esetleg értékelhető téves vagy hibás nyelvhasználatnak. Azonban ezzel is vigyázni kell, épp Gombocz figyelmeztetése miatt: a nyelv változik, és egy normasértés esetében sem lehet kizárni azt, hogy egy későbbi nyelvállapot normatívnak fogadja majd el.
Kis Ádám |