Keresés

Részletes keresés

Tecs Creative Commons License 2004-01-04 16:56:24 90
Köszönöm a címeket.
ZsB Creative Commons License 2004-01-04 13:48:28 84
A Magyar grammatika Tankönyvkiadó, az Új magyar nyelvtan meg Osiris.
2003-ban jelent meg az Akadémiainál A magyar nyelv kézikönyve (szerk.: Kiefer--Siptár). 600 oldal, 24 fejezet a nyelvtörténettől a stilisztikán (Tolcsvai), dialektológián (Kiss, Kontra), a neuoro- (Bánréti), pszicho- (Pléch) és szociolingvisztikán (Kontra, Váradi) át az alkalmazott nyelvészetig (Kontra), nyelvtechnológiáig (Prószéky), miegymás. A nyelvtani rész az É. Kiss--Kiefer--Siptár trió, vagyis strukt. nyt. 80 oldalba tömörítve...
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2004-01-04 12:53:36 82
Kedves Tecs!
Valahogy nem értem, miért erőlteted, hogy nincs megfelelő szakirodalom a magyar nyelvről. Legfeljebb nem azt írják, hogy így kell, hanem azt, hogy így van.

Én a magam részéről elsősorban az Akadémia Kiadónál 1961-ben megjelent A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan című művet kedvelem, mert rengeteg adat van benne és - legalábbis a számomra - jól átlátható a szerkezete.

Hasonlóképpen jól használható a Tankönyvkiadónál megjelent A mai magyar nyelv című tankönyv, ebből nekem az 1985-ös kiadás van meg.

Ezek elég nagy terjedelmű könyvek. Az interneten körülnézve látom, hogy felújították, és a piacon tartják a Rácz-Takács: Kis magyar nyelvtant is, amelyből generációk sora készült magyar felvételire.

Emellett, most kicsit kutakodva leltem a következő hivatkozást:

http://www.sulinet.hu/kossuth/nyelvtan/nyelvtan/indexm.htm

Ezek a könyvek általában gyakorlati igényeket elégí1tenek ki. Természetesen vanna inkább elméleti irányiltságú könyvek, pl. az Universitas kiadónál megjelent Magyar grammatika, vagy az É. Kiss - Kiefer - Siptár Új magyar nyelvtan című műve (utóbbi haladóknak! .:))

Meg kell azonban mondanom, hogy mindezeknek a műáveknek van egy közös sajátossága, ami talán nem mindenki számára rokonszenves: a mai magyar nyelvállapototo írják le, nem, illetve keveset foglalkoznak a normasértésekkel, és semmit nem értékelnek. Mindenesetre nyitva hagynak egy lehetőséget: ami nincs benne ezekben a könyvekben, az esetleg értékelhető téves vagy hibás nyelvhasználatnak. Azonban ezzel is vigyázni kell, épp Gombocz figyelmeztetése miatt: a nyelv változik, és egy normasértés esetében sem lehet kizárni azt, hogy egy későbbi nyelvállapot normatívnak fogadja majd el.

Kis Ádám

Előzmény:
Tecs Creative Commons License 2004-01-04 11:23:41 80
Jól körbejártuk a "kérdezhetik vagy nem" kérdést. Mivel az általam kifogásolt mondat csak egy darab mondat és nem is maga Nádasdy írta hanem róla írták, elfogadom a ti értelmezéseteket, akik ismeritek a darabot és a szereplőket. Egyetértek azzal, hogy a magyar nyelvközösségen belül helytelen dolog a nyelvi normák szándékos terjesztése, illetve nyelvhelyességi kérdések eldöntése valamelyik változat javára.

Hadd közelítsem ugyanezt a kérdést új oldalról. Mi a helyzet a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatásával? Egy nyelv-tankönyv alapértelmezésben az irodalmi nyelvet tanítja és a tanár is ezt tanítja a nyelvórán. Az idegen anyanyelvű tanuló kérdez, mert az a dolga: hogy mondják magyarul ezt vagy azt. A válaszadás egyúttal normaterjesztés is, valamint állásfoglalás - ha úgy tetszik - nyelvhelyességi kérdésekben. Ezt a gyakorlatot (óvatosan írom, mert mindig lehetnek meglepetések) valószínűleg mindenki természetesnek és elfogadhatónak tartja.

Ha egy magyar anyanyelvű embernek nyelvhelyességi kérdése támad és nincs kedve tévéműsorokba levelet írni, elvileg megteheti, hogy bemegy a könyvesboltba és vesz magának egy külföldieknek magyar nyelvet tanító tankönyvet. Ebben a pillanatban a tankönyv szerzője - talán akarata ellenére - magyar nyelvközösségen belüli nyelvi normaterjesztővé válik.

Szerintem a példából az következik, hogy aki nagyon akarja, megismerheti bármely nyelvi réteg normáit és ha úri kedve úgy tartja, alkalmazkodhat is hozzájuk. Az internet korában az információ megszerzése csak technikai részletkérdés. Ebből pedig az következik, hogy nagyon rövid időn belül elfelejthetjük azt a fogalmat, hogy nyelvi normák terjesztése. Az állampolgár a nyelvi információk terén is aktív, tudatos fogyasztóvá válik. Feloldódik a dilemma, hogy kitérjen-e a nyelvész vagy válaszoljon, mert valószínűleg nem is fogják már kérdezni, egyszerűbb lesz egy internetes keresőparancs kiadása.

Borítékolható, hogy hatalmas marhaságok tömegéből kell majd kiásni a kevés értékes információt.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!