|
|
|
|
 |
wipala
2003-12-11 23:21:47
|
96
|
"Én szerencsés vagyok, mert ettől eltekintve semmi bajom, de azok, akik eközben depressziósok, fóbiásak, sajnáltatják magukat, stb. - nahát, azoknak valóban pokol lehet az életük."
Tudod mit? Tényleg szerencsés vagy. |
|
A hozzászólás:
 |
Cactus
2003-12-11 22:57:00
|
94
|
Csak sejtettem, hogy valami készül, de azt, hogy konkrétan ez lesz belőle, nem tudhattam. Mindenesetre elég gyorsan kialakult, az 1. megszédülés után 2 héttel jött az első roham, utána egy héttel a második (durvább), majd egy hét múlva állandóvá vált. Akkor már erősen sejtettem a dolgot, majd 2 hónap múlva az események kezdetétől diagnózis szinten is megjelent az erős gyanú.
Amúgy az a meglátásom, hogy a betegség tudata már kész gyógyulás. Ha már túléltél 20 "infarktust", és kereken megmondják, hogy mi ez, akkor a 21.-et konkrétan kiröhögi az ember (igaz, kicsit kínjában röhögve). Na persze ez attól függ. Én szerencsés vagyok, mert ettől eltekintve semmi bajom, de azok, akik eközben depressziósok, fóbiásak, sajnáltatják magukat, stb. - nahát, azoknak valóban pokol lehet az életük.
A gyógyszerek nem fognak segíteni. "Egyszerűen" rá kell jönni, mitől menekül az ember, és azt a valamit megszüntetni, kivégezni. Én szerencsére tudom, mi az én bajom, és a megoldás az, hogy el kell költözni az országból. Most ezen dolgozok, és a "munka" maga felér egy terápiával. |
|
Előzmény:
 |
Columbu_s
2003-12-10 06:24:15
|
89
|
Hi Cactus
Udv.
Honnan tudtad elore, hogy kitor rajtad ez a nyavaja?
Azt is csak honapok mulva mondtak nekem hogy idegbaj, azt + hogy panikbetegseg kb 10 ev mulva
Jokat
udv. Columbus |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|