Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2003-11-27 21:01:55 39
Kedves Kis Ádám!

Nem állítom, hogy világosan látom a cigányok szubetnikumait, de annyi biztos, hogy markáns csoportjaik vannak, melyeknek nemigen éreznek egymással különösebb közösséget (bár elfogadják, hogy "ők is" cigányok). Ennek az lehet az oka, hogy évszázados különbségekkel történt több kirajzás Kis-Ázsiából, és ezek eltérő csoportokat hoztak létre. (Ehhez vö. szefárd -- askenázi zsidók.)

Az én (korlátozott) ismereteim az alábbiakra terjednek ki (a tévedés joga fenntartva):

A szintók -- vagy németcigányok -- egy ilyen markáns csoport, mely nyelvileg is eltér a magyarországi cigányoktól (gyakran külön nyelvként is emlegetik). Velük rokonok a manusok, a franciaországi cigányok.

Magyarországon a néhány száz Ausztriából átjött szintón és a beásokon kívül két nagy cigány csoport képviselteti magát.

Az előbb érkezett kárpáti cigányok: köztük a legjelentősebbek a magyarcigányok (v. muzsikus cigányok, saját elnevezés: romungro), de ide tartoznak a vendcigányok és a szlovákcigányok [ezek a csoportok mára már nyelvileg szinte teljesen asszimilálódtak a környezetükhöz]. Távolabbi, kárpátival rokon csoportok: orosz (lengyel, lett), ukrán, finn (svéd). [Ez négy nyelv.]

A másik nagy (nyelvi) ág a balkáni cigányság. Ők jöttek nyugatra legutolsónak, és tkp. csak ők nevezik magukat romanak. Jelentős csoportjuk az oláhcigány (ennek vezető nyelvjárása a lovári: ha csak egyszerűen cigány nyelvről beszélünk, ált. ezt értjük alatta). Külön nyelvi státusa van a fódozócigánynak (amelyet a fő nyelvjárása után gurvárinak is neveznek): ez tklp. átmenet a kárpáti és a balkáni csoport között, külön alcsoportja az ún. erdélyicigány. Távolabbi rokonuk a tulajdonképpeni balkánicigány (melyen belül markáns a "leginkább helyben maradt" törökcigány, avahgy erli v. arlidesz). [Ez három-négy nyelv.]

A fenti lovárit nyelvjárásnak neveztem, de törzsnek is mondhattam volna, mert a balkáni cigányság máigg megtartotta a törzsi szervezetét, amely az indiai kasztrendszer örökségeként tulajdonképpen foglalkozások szerinti tagozódás; innen is jőnek a nevek: az oláhcigányok esetén pl a lovári (lókupec), másári (bocskorfonó), drizári (rongyszedő), csurári (rostakészítő), colári (szőnyeges), kherári (házaló), kelderári (üstfoldozó).

A fentiekhez jön még a beás, akik egy archaikus román nyelvjárást beszélnek, Magyarországon a DNy-Dunántúlon élnek. Nevük román eredetű (băiaş 'bányász'), régebben másik fő foglalkozásukról teknővájóknak hívták őket (cig. balajári, rom. lingurar). Ők maguk belsőleg eredet szerint tagozódnak: ardelean 'erdélyi' (nem tévesztendő össze a fódozócigányok közé tartozó erdélyicigányokkal), crişean 'Körös vidéki', muntean 'havasalföldi'.

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2003-11-27 19:17:13 38
Nekem Snétberger Ferenc életrajzában tűnt fel, hogy ő szintónak nevezi magát. Ugyanakkor cigányidentitású, mint ahogy az a For my people c. művéből következtethető.
Kis Ádám
Előzmény:
LvT Creative Commons License 2003-11-27 15:17:32 37
Kedves Kis Ádám!

> A rroma rroma nyelvű szó. Magyarul képtelenség.

Ez az általam ismert cigány nyelv(járáso)k mindegyikén képtelenség, egyszerűen roma, és pusztán 'ember'-t jelent.

Amúgy ehhez a szóhoz azt tenném hozzá, hogy német nyelvterületen úgy kell PC-sen mondani, hogy "Roma und Sinti", mert a szintók kikérik maguknak, hogy ők romák lennének... Nálunk hasonlóan ciki, ha egy beást leromáznak.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!