Szerintem teljesen korrekt az eleje. Ehhez szorosan kapcsolódik a tojáspörkölt esete.
Szóval, a napköziben a tojáspörkölt az a szörnyűség, amikor felhigított perkeltszaftba keménytojást irdal bele a minden emberségéből kivetkőzött szakács.
Az igaz tojáspörkölt azonban ennél sokkal izgalmasabb, elsősorban is azért, mert a mái napig nem tudtam megfejteni, miért neveztetik pörköltnek.
Legyen mondjuk 3 tojásból. Ehhez pont kétszer annyi hagymát kell félkarikára vágni, mintha egy jó hagymás tojásrántottát akarnál csinálni.
A hagymát szépen megdinszteled valami olajon. Én oliván szoktam, de hát én egy sznob vagyok, jó erre a zsír is.
Ha készen van, akkor bepirosítod sok kalocsaival. Ehhez a kajához kifejezetten nagyonpiros paprika kell, a sápadt, téglaszínű nem igazán jó.
Ha már piros, akkor 3-4 deci tejfölt teszel belé, és addig kavargatod nagy lángon, míg a elkezd rotyogni.
Ekkor takarékra veszed, és beleütöd a tojásokat úgy, hogy azok kicsiny hengerként megálljanak a sűrű szaftban. A tohjások tetejét jól megsózod.
Letakarod a serpenyőt, és amikor elegáns fehér hártyát látsz a tojás tetején, akkor kész.
Fontos, hogy a hagymás-tejfölös szaft sűrű legyen és legalább 4 centi magasan álljon a serpenyőben. Ennek eléréséhez a felkészült szakember nem a hagyma mennyiségét növeli, hanem a szokottnál kisebb edényt választ.
****
Most pedig az árokbetemetési rész: mákostészta.
A mákostészta, gondolom pártpreferenciáktól függetlenül egyetértünk, porcukorral elegy mákkal ízesített 4 mm széles, 0,7 mm magas, 6 centiméter hosszú 8 tojásos metéltből készül.
Az emelkedett politikai ízlésű -tehát baloldali- szavazó a mákot elébb megdarálja, majd összekeveri a porcukorral, és ezt forralt tejjel mézsűrűségű masszává keveri, s így teszi a metéltre, majd az egészet jól összekeveri.
|