Keresés

Részletes keresés

Antisystem Creative Commons License 2003-11-24 17:14:48 326
A kulináris élvezetekről annyit, hogy szertejárva az országot, a legjobb étel, amit enni tudtam, az egy utcai hotdogárus enyhén gyanús küllemű terméke volt.

A párommal úgy vagyunk, hogy ha ritkán elvetődünk valahova, mindig azt keressük, hogy az ottaniak mit esznek, és nem azt, hogy a turistákat mivel akarják kábítani. Így volt ez 2000-ben Prágában is, ahova alapvetően tüntetni mentünk:)
Egyik alkalommal felültünk egy villamosra, el a végállomására, és ott be az első fapados kisvendéglőbe. Angolul szót se tudtak - úgyhogy egy menühöz tudtunk hozzájutni :) - de az tökéletesen rendben volt. Valamiféle hideg uborkás-kapros leves, meg vadas knédlivel, és mindez 380 Ft-ot érő 50 koronáért. Utána kellemesen csúszott több korsó 15 fokos Krusovice:) Másnap egy kicsit beljebb lévő, de még mindig nem túristanegyed-béli vendéglőben kacsasültet ettünk párolt káposztával, és az elmaradhatatlan knédlivel. Ott ugyan már 90 korona (cc 700 Ft) volt egy ebéd:))) de még mindig nagyon rendben lévőnek, és sok sört kívánónak bizonyult. (sok szerencsétlen hülye meg tömte a foglukába a McDonalds egyenvackait jó drágán...na ezt nem értettem végképp.)

ÜdV

A hozzászólás:
kiski Creative Commons License 2003-11-24 16:52:06 323
...örmény (grúz) konyakok kortyolgatásakor az ember érez a nyelve szélén és az ínyén, mint óvatos íztakaró

A francia konykból valóban inkább a lótakaró érezhető.

Nos egyszer adtam esélyt a franciáknak, hogy bizonyítsanak, s heves frankofóbiánmat csökkentendő bementem az országukba. Miután az első autópályapihenő vécéje pottyantósnak bizonyult, mitöbb, a befelé nyíló ajtó mozdítására erőteljes vízsugárral öblítette a fürgeségben kihívásokkal küzdő vándor hátára az otthagyni szándékozott matériát, már nem lepődtem meg azon, hogy az avignoni pápai katedrálisban a nyilvános vécét a szószék alá intstalláta a gall gloire.

A kulináris élvezetekről annyit, hogy szertejárva az országot, a legjobb étel, amit enni tudtam, az egy utcai hotdogárus enyhén gyanús küllemű terméke volt.

Cognacot valamennyi bevezető út felől megközelítettük, mivel alapos népek vagyunk, s az út menti kistermelőktől (17 db.) vásároltunk konyakot. Mindegyik felhívta a figyelmünket, hogy a ***, 15 éves konyak csak főzésre jó. Így hát főként 30 és 45 éveseket vettük. Mindet szép születési bizonyítvánnyal együtt. Itthoni beható vizsgálatunk szerint a 14 fajta ily öreg -és qrva drága- italból 6 volt csak, mely megütötte a Lánchíd konyak színvonalát, és 1 amely minden szempontból tökéletesnek találtatott. Ezért én továbbra is a Szlancsev Brjaghoz mérem a konyakokat.

Előzmény:
barco Creative Commons License 2003-11-24 16:39:41 321
Fiatalkoromban idegenvezetőként egyszer Gagrában tanulmányoztam a helyi domborzati viszonyokat. G. a Fekete tenger parján van, Sevarnadzétől nyugatra. Napközben viszont a teraszosan művelt teaültetvényeket jártuk és ott az volt a szokás, hogy lekvárral (szovjet beütés) és mézzel (helyi méhek kizsákmányolása) ízesítették a teát. A mézes változat isteni.
Az örmény konyak is és a helyi grúz is szervesen hozzátartozott az esti kultúrprogramokhoz. Francia konyakot csak később ittam, mint ezeket és meg kell mondanom, el is ment a kedvem a konyakozástól, ui. a franciákból hiányzik az a testesség, az a finom utóíz harmónia, amit az örmény (grúz) konyakok kortyolgatásakor az ember érez a nyelve szélén és az ínyén, mint óvatos íztakaró.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!