Hát a Foton-Sopronról sok mindent el lehetett volna mondani, de hogy reálisan erősebbek?! NEm, nem hiszem... ...itt egy "cikk" (báj májszelf) a meccsről:
10 lány és a nyerési kényszer
Egy biztos: a budapesti fekete-fehér csapat egyetlen tagja sem szíveli a Hűség városát. Két hete is idelátogattak és összességében a két soproni út alatt két pontot gyűjtöttek, ami alatt teljesíteni már igen nehéz lett volna...
Feszülten melegítettek a lányok és hiába a négy-ötfős szurkolótábor buzdítása, borzalmasan kezdtek: az első negyedben csak hetet dobtak, míg a Foton tizenhetet. Innen már nem nagyon lehett reménykedni, bár volt, hogy három pontra is megközelítették az ellenfelet, mégis ezeken a soproni holtpontokon átlendítette a tucatnyi lelkes helyi szurkoló és a rutin. A két középső játékrész viszonylag kiegyenlített volt, sőt szinte menetrendszerűen hozta az egyetemista gárda a harmadik negyedet, de sajnos csak egy ponttal. A végére pedig teljesen ritmustalanná vált a játék és csak görcsös, muszáj-kosárlabdázás volt.
A meccs végülis az első tíz percben dőlt el, érződött, hogy a lányoknak ma nem megy. Dömötör pédául az első öt percben már begyűjtötte az harmadik személyi hibáját, és irányító társa, Izsák sem érezte a játékot eléggé. Nem volt meg az a fiatal, jó értelemben vett pimasz lendület, ami a győzelmet meghozta a Szeged-Szeviép ellen. De pozitívumként elmondható, hogy sajátmaga és a csapat számára is példaértékűen játszott a 18. születésnapját ünneplő Bujdosó Nóra és a sokat vállaló, egész meccsen remekül hajtó Kiss Gabriella.
Összefoglalva elmondható, a győzelemhez elég lett volna, ha a BEAC nem nyerni, hanem kosárlabdázni akart volna Sopronban.
|
