Keresés

Részletes keresés

Szegedi Béla Creative Commons License 2003-11-22 20:09:02 19

Kedves Ádám,

én is idióta és érthetetlen tendenciának látom a szavak iránti attitűdváltozást, de szerintem ha szociolingvisztikai felmérésekkel igazolni lehet, hogy egy kisebbség komolyan veendő része tényleg sértőnek talál egy megnevezést, akkor talán mégsem túl lovagias a többség részéről továbbra is azt használni. (Megjegyzem, nekem eléggé Moha saját véleményének tűnt, amit kifejtett, s kételkedem abban, hogy a muszlimok [majdnem mohamedánt írtam...] többségének is ez lenne a véleménye.)

Szerintem a szótárakban jelzett attitűdminősítéseknek is felméréseken kéne alapulnia, nem az éppen aktuális politikaikorrektség-divaton.

Az emberek sajnos többnyire tényleg nem csak akkor sértődnek meg, amikor meg akarják őket bántani. Különösen nőkkel együtt élve tapasztalhatja ezt meg egy férfi... :)

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2003-11-22 19:32:19 18
Kedves Béla!
Miért nem szóltál, nekem van saját, szvsz rumcinak is.

A cigány minősítése nem hiv (mind főnévként, mind melléknévként).

Valószínűleg nem értek teljesen egyet azal, hogy "ő hívőként a „mohamedán” elnevezést sértőnek tartja (amihez joga van, még ha némileg érthetetlenek is az indokai)." Épp azért, mert nem érthetők az indokai. Tudom, ez nehéz kérdés, de a sértéseknél a szándék fontosabb, mint a megvalósulás. Aki ma Magyarországon mohamedánt mond, senkit nem akar megsérteni, ez tökéletesen semleges szó. Valóságos hagyomány lett a - különösen környező - népek önmegnevezésétől eltérő nevek sértésként való felfogása. Ez már túl erősen is hatott a magyarra, a rác, tót, oláh gúnynévnek számít, pedig az, hogy teljesen elterjedt vezetéknevek, éppenséggel a semlegességre utalnak.
Számomra az a jelenség, hogy egy ország képviselői az önmegnevezést, az önmeghatározást érzékenyen megkövetelik a külföldi partnereiktől, valamiképp a hatalmi paranoiára utalnak. Ez lehet az előző népnevekkel is, akik a magyarságtól való szakadásukat próbálták mintegy megerősíteni, hogy megkövetelték, hogy az általunk jónak tartott néven emlegessék őket. Ugyanez nem figyelhető meg azoknál a népeknél, akik nem függtek a magyaroktól.
Tulajdonképpen örülni lehet annak, hogy a zsidó szó visszanyerte polgárjogát, nem eufemizálják izraelitának, mózesvallásunak (mely utóbbi ráadásul pontatlan is). Ez szerintem az ésszerű asszimiláció eredménye - a magyarul beszélő zsidók magyarul emlegetik magukat. Szerintem ez jobb út lenne a cigányok számára is, nem azzal kellene a kulturális önállóságukat kifejezni, hogy cigány nyelven emlegettetik magukat a magyarokkal. Hiszen a cigány sem gúnynév.
Még egy dolog: nem tudom, hogy van ez ma, de a 60-as években, amikor gyerekeket üdültettem, és az üdülőbe az ország minden részéből érkeztek gyerekek. Akkor találkoztam a tirpák és a puja szóval. Magam egyértelműen gúnyszavaknak hittem őket. Az lepett meg, hogy főleg az utóbbit a gyerekek nemhogy nem vették rossz néven, ellenkezőleg, a család meleg hangulatát idézte fel nekik. Lehet, hogy azóta a humoristák és más toleranciabajnokok elhitették, hogy ez gúnyszó. Jó lenne azonban, ha az emberekben kifejlődne az az öntudat, hogy a gúnyt visszaverjék, és a saját kedves szavaikat megvédjék. Ugyanakkor ahhoz is legyen erejük, hogy ne érezzék magukat megbántva, ha nem akarják őket bántani.
Kis Ádám

Előzmény:
Szegedi Béla Creative Commons License 2003-11-22 18:13:27 17
Szerintem nem kéne ilyen szigorúan minősíteni Moha – szerintem egyszerűen csak átgondolatlan – hozzászólását, hiszen nyilvánvalóan elsősorban arra akarta fölhívni a figyelmet, hogy ő hívőként a „mohamedán” elnevezést sértőnek tartja (amihez joga van, még ha némileg érthetetlenek is az indokai).

Törölni persze értelmetlen lenne a szótárból azokat a szavakat, melyeket számottevő része a beszélőknek vmilyen okból sértőnek kezd érezni, viszont ennek az attitűdnek a jelzésére szükség van. Hetek óta hiába várom, hogy az egyetemi könyvtárban végre kitegyék az olvasóba az új Értelmező kéziszótárat, így nem tudom megnézni, pedig kíváncsi lennék rá: vajon abban milyen minősítéssel szerepel a „cigány” szó? És vajon a minősítés empirikus adatokon alapult-e?

Kövecses Zoltánnak „Az amerikai angol” című könyvében egyébként mulatságos történeteket lehet olvasni az amerikai angolban végbement szómetamorfózisokról, kíváncsi vagyok, mi is eljutunk-e idáig ;)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!